Aki annyira kívánós volt, hogy a férjét esetleg éjjel is elküldte az adott ételért leírná milyen érzés?

Nálunk egyszer volt rá példa.

A feleségem hajnali egykor csak ült az ágyon, felkeltem és azonnal azt kérdeztem, hogy mi a baja. Éhes volt, és csak a kedvenc gyorskajáldájának a hamburgere járt a fejében.

Megsajnáltam, felöltöztem, és mentem hamburgert venni.

Mondta, hogy ne, meg majd holnap, de annyira aranyos volt, hogy nem bírtam volna visszaaludni. :)

Ilyet hisztis,vagy elkényeztetett nők tesznek,vagy azok,akik azt gondolják,hogy mivel kismamák lettek,körülöttük forog a világ.

Úgy mondom ezt,hogy én voltam már várandós.

Volt,hogy megkívántam valamit,megvettem,vagy megfőztem magamnak,ha nem aznap,hát másnap. Nem csesztettem ilyenekkel a férjem,dolgozott eleget,pihenjen.

En is voltam egyszer-egyszer kivanos (sot, akkor is vagyok neha, ha nem vagyok terhes)

De azert annyi jozan esz es onuralom kell hogy legyen, hogy nem kuldom el a ferjem ejjel vasarolni emiatt.

Az megint mas lenne, ha o ajanlana fel onkent es dalolva, hogy megy, bar en ilyenkor nappal is azt mondtam, hogy maradjon a feneken, majd ha arra jarok es meg mindig kivanom, akkor veszek en.

En csatlakozom az elso valaszolohoz, ezert kuldeni el valakit (ugy, hogy magatol nem menne) siman hiszti es onzoseg.

Amugy nekem is volt ilyen ismerosom, aki ezt heti szinten eljaszotta a ferjevel ugy, hogy a csaj nem is dolgozott terhesen, a ferje viszont hajnalban indult munkaba minden nap.

Mondjuk en a pasi helyeben egy ido utan nem mentem volna, de az o dolga. (A masodik terhessegnel mar nem ment egyebkent a ferj es hirtelen meg is szunt a kivanossag.)