Rossz egyedül? Nekem már igen.

#1

Őszintén, szerinted neki 43 évesen erre lenne szüksége? ...

Attól függ mennyire vagy szép?

És hogy miért vagy egyedül 44 évesen.

Mert pl ha szép vagy de a személyiséged olyan mint egy házi sárkány akkor nem.

De ha nem vagy annyira szép viszont nagyon kedves vagy akkor lehet.

37/f

Attól, hogy ennyi idősen egyedül van, nem biztos, hogy nehéz természetű vagy ronda!

Lehetséges az is, hogy csak rossz kapcsolatai voltak, és ezért alakult így a hölgy élete!

Akit érdekel, írjon neki, és elmondja, miért alakult így!

Én nagyon is megértelek kérdező, mert én is pont 43 éves vagyok, elvált. Nekem mondjuk egy 11 éves kisfiam is van, de ezt én őszintén nem hátránynak élem meg (és szerencsémre az életben sem értek durva beszólások, mint az itteni “leszült” meg “momzilla” :D

Pont az egyik előző kérdéshez írtam, hogy talán a korosztályunk miatt -gyerektől függetlenül is- nehezebb már ismerkedni, mint huszonéves korunkban.

Házas emberekkel nyilván nem, ilyen magányos farkas/örök csajozógéppel megint nincs közös nevező.

Sajnos nagyon kevés az olyan elvált férfi is, aki normàlisan, rendezetten vált, mint pl én. Sokan hiába értelmesek, jóképűek akár, érzelmileg vagy anyagilag vannak olyan mértékben rottyon, hogy csak csodálkozom.

Sokan gyűlölködve, cirkuszolva, évekig válnak, utána is megy a huzavona a gyerekkel kapcsolatban... mintha megszűnnének nagylelkű, kedves embernek lenni... márpedig aki a volt házastársa fejébe baltát állítana meg a saját gyerekétől sajnálja a tartásdíjat az nagyon, de nagyon nem az a színvonalú ember, akit a közelemben szívesen látnék.

Sok sikert neked és ne keseredj el :)

Én szívesen, mosolyogva szoktam közlekedni, érnek azért bókok, kezdeményezések. Szerintem csak magunk miatt is sokat számít, hogy ki kell mozdulni, igényesen, csinosan kell kinézni, elegánsan, mosolygósan, kedvesen közlekedni.

Nagy tippem nincs :)

Eddig megfelelnek az összes szempontnak! Írj!

F47.