Kezdőoldal » Közlekedés » Autók, motorok » 2000-es évek szülöttei! Ti...

2000-es évek szülöttei! Ti láttok lényeges kinézetbeli különbséget a 2000-es évek, a 2010-es,és napjaink autói között?

Figyelt kérdés
Azért kérdezem, mert nem tudom eldönteni, hogy a kocsik dizájnja nem változik már jelentősen évek (évtizedek) óta, vagy csak én vagyon már "öreg" ehhez, az én szemem nem látja már a különbséget? Mert mondjuk a 70-es, a 80-as, a 90-es évekbeli kocsikon én óriási különbségeket látok. De az utóbbi 20 évben mintha nem sok minden változott volna. Az autók nagy része ferde hátú, és kerek idomú. Míg mondjuk a 80-as évek a masszív, baltával faragott kocka dizájn volt. Nekem amúgy az volt a kedvencem.

2020. okt. 22. 18:42
 1/7 anonim ***** válasza:
Lehet azért azt látni... a lekerekített formákat a 2000-es évek elejéről szépen lassan leváltotta az íves, de sok helyen éles formaterv, ami ma jellemző. Megjöttek a ledes lámpák, meg a hatalmas felnik... szóval van azért :)
2020. okt. 22. 19:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/7 anonim ***** válasza:

Műszakilag LED lámpák, nagy navi, automata fényszóró, automata ablaktörlő, ülésfűtés, digiklíma, tempomat, tolatókamera, ezek mind olyan dolgok, amik léteztek 2005-ben, de ma már az átlag Suzukin is olcsón elérhetőek. Újabb 10 év múlva valszeg ugyanez lesz a sávtartó automatika, adaptív tempomat, automata távolsági fényszóró, stb. És akkor a hibrid/elektromos hajtásról ne is beszéljünk.


Esztétikailag pedig a SUV-os forma, általánosan nagyobb méret, magasabb építés olyan dolgok, amik elérhetőbbek lettek az átlag autókon. Vess össze egy 2001-ben gyártott "régiswiftet" a 68 LE-s motorjával egy 2020-as 130 LE-s mild hybrid S-Cross-al... két külön világ. Utóbbi közelebb van egy 2009-es BMW X1-hez, mint a 2001-es Swifthez.

2020. okt. 22. 20:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/7 anonim ***** válasza:

Én is öreg vagyok, mert a 80-as években születtem. De én határozottan látok különbséget a mostani és a 2000-es évek autódivatja között.

A 2000es években a nagy, tágra nyílt fényszórók, lámpák voltak divatosak. Míg most a minél szűkebbre húzott "csík" lámpák. Egyre jobban terjednek a ledes lámpák. Régen a lekerekített, gömbölyített karosszéria volt jellemző, most inkább a határozott hegyes élek. Az oldalablakok és a hátsó szélvédő üvege is jóval kisebb lett. A szélvédő, motorháztető ma döntöttebb a gyalogosvédelem miatt. Igaz ez nem annyira látványos, mert csak pár fokról van szó. Az első lökhárítók sem annyira masszívak, pont ezért. Inkább az törjön ripityára.

Arról nem is beszélve hogy egyre több a magas, nagy kerekes, hosszú rugóútú telekjáró SUV. A 2000-es években ez csak elvétve volt jellemző.

2020. okt. 22. 20:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/7 anonim ***** válasza:

"Műszakilag LED lámpák, nagy navi, automata fényszóró, automata ablaktörlő, ülésfűtés, digiklíma, tempomat, tolatókamera, ezek mind olyan dolgok, amik léteztek 2005-ben, de ma már az átlag Suzukin is olcsón elérhetőek. Újabb 10 év múlva valszeg ugyanez lesz a sávtartó automatika, adaptív tempomat, automata távolsági fényszóró, stb. És akkor a hibrid/elektromos hajtásról ne is beszéljünk."


Vicces hogy pont ezeket hozod fel és pont ezt az évszámot. :) Előző autóm egy 2005-ös Astra volt. Amiket felsorolsz mind meg volt benne. Kivéve a led lámpákat, mert adaptív bi-xenon volt benne helyette és a tolatókamera helyett csak gyári radar. És ez nem egy akkori prémium autó, csak egy Astra. Bár tény, hogy akkor elég jól felszereltnek számított. Ma már ezek szinte általános extráknak mondhatóak.

A mostani autóm egy 2018-as Astra. Sávtartó automatika, adaptív tempomat, automata távolsági fényszóró benne van, igaz nem hibrid.

2020. okt. 22. 20:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/7 A kérdező kommentje:
Köszi a válaszokat! Érdekes volt olvasni, igazából én is a lámpákon látom a legnagyobb különbséget. 2000, és 2020 közt valóban van látható különbség, de 2010 és 2020 közt már azért nem olyan kirívó talán. Már mondjuk ahhoz képest, ami a 80 és 90, vagy a 90 és 2000 között volt, mert az hatalmas átalakulás volt. Belteret illetve, az én autóm 98-as, de már van benne tempomat, digitklíma, fűthető ülés, elektromos ablak/tükör/lámpa dőlésszög állító, és rózsafa, fehér bőr dizájn. Ültem már újabb autókba, de nem tudom, tényleg minden úgy néz ki mintha valami utópikus űrhajóban lennék, de mégse képes visszaadni - számomra legalábbis - azt az igazi "autót vezetek" hangulatot, mint amit az én öreg kocsim biztosít. Kíváncsi vagyok, más hogy van ezzel? Én amúgy fura mód minél régebbi kocsit vezetek, annál inkább élvezem. Az új kocsik föld felett suhanó léghajók szinte. Semmit nem érzel az útból, a külvilágból. A régi kocsik meg rázkódtak, zörögtek, de mégis volt bennük valami elemi hangulat, a kis lengedező illatosítóval ott középen. Persze, aki már beleszületett a mai autókba, az nyilván köpedelmesen kényelmetlennek és körülményesnek tekintené a régi autókat :D
2020. okt. 22. 23:09
 6/7 anonim ***** válasza:

3-as vagyok.

Az tény, hogy a 1980-2000 között látványosabban fejlődött az autóipar, mint 2000-2020 között.

Korábban nagyon sok funkcionális fejlesztés volt, kinézetben is nagyot változtak az autók. Az utóbbi évtizedek meg inkább a környezetvédelemről, Euro normákról és a törésteszetekről, gyalogosvédelemről, biztonsági elemekről szólnak.

Hogy egy átlagautót együnk: egy 80-es évek Opel Kadettje és egy 2000-es G Astra között elég nagy a különbség. De a G Astra és egy 2015-ös K Astra között se lehet azt mondani hogy ugyanúgy néz ki, semmi változás. Funkciókban, biztonságban, Euro normában főleg van különbség.

A karosszérialemezek hengerelésének technológiájában is volt fejlődés az évtizedek alatt. Nem véletlenül voltak régen olyan elnagyolt bódék. A mai tele élekkel lévő precízen hajtogatott szűk illesztésű lemezeket nem, vagy csak nagyon komplikáltan drágán tudták volna a 80-as években előállítani. Ez meg nem volt cél. LED-es fényszóró, canbusz rendszer, elektronikák meg hol voltak akkor még...

Kis kitérő: az 50-es, 60-es évek versenyautóin képedek el mindig. Nagyon bátor emberek voltak, akik ilyet vezettek. Gyakorlatilag semmi védelem nem volt rajtuk, pedig ezek is mentek 200km/h feletti tempót. Szinte csak a csupasz testükkel ültek egy száguldó benzineshordón. Egy komolyabb ütközést nem sok esélyük volt túlélni.

Hát te tudod, nem vagyunk egyformák. 37 évesen semmi előnyét nem látom annak ha egy kocsi hangos, kirázza a lelkemet, imbolyog már 100-as tempónál úgy hogy az embernek halálfélelme van, büdös, hideg fekete bakelitszerű műanyagok mindenhol, sprőd mindennek a kidolgozása, alig gyorsul hiába állok padlógázon, a fékpedálra teljes testsúllyal rá kell nehezedni ha valami lassulást szeretnék, parkoláskor izomból kell tekerni a kormányt, stb. Tudom miről beszélek, mert van a családban egy 78-as autó. Néha hétvégén passzióból beleülök. De mindennapi használatra, rendszeres autópályás ingázásra köszönöm szépen, de maradok a 2018-as autómnál. De hogy ne legyen ilyen szélsőséges a példa, valahogy egy ezredfordulós F/G Astrára sem vágyom, ha már van újabb, kényelmesebb autóm.

2020. okt. 23. 09:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/7 A kérdező kommentje:
6-os, én is értem amit mondasz, nyilvánvalóan az újabb autók minden kényelmi szempontból optimálisabbak. Talán azért szeretem jobban a régebbi kocsikat, mert alapjáraton nem vezetek sokat. Tehát heti 10-20 kilométernél ritkán megyek többet, és ezt is 3 kocsi váltogatásával teszem, amelyek 10 éven belül vannak egymástól. Ha valóban napi 50-10 km-et kéne mennem, (vagy még többet) akkor már elkezdenének zavarni az apró kényelmetlenséget. De így, hogy minden nap csak pár percet kell zötykölődnöm a munkahelyemre, igazából két feltételem van a kocsikkal kapcsolatban: induljanak be, és haladjanak. Néha néha van rá módom, hogy egy 82-es Ford Escort-ot vezessek, ráadásul földúton (egy rokonom tanyájának ingázó kocsija), hát az maga a feeling. Visszahozza gyerekkorom vidámparkos dozsem/kisvasút élményét, hozzáadva a 80-as évek formavilága, ami nem tudom miért, de nekem rohadtul tetszik. Pedig látom hogy nem valami szép, de nekem mégis az ocsmánysága nyűgöz le. Kicsit a "bűnös élvezet" kifejezés jut róla eszembe. Meg a tudat, hogy nem kell kímélni. Nem kell hímestojásként kerülgetni a kátyúkat, hanem adott esetben még poénból jól bele is lehet menni, hogy rugózzunk egyet. Annak a kocsinak már mindegy, van még 3 hasonló belőle a tanyán. Egy régi aztónál érzem, hogy megyek. Érzem a sebességet. Az új kocsiknál mintha nem is én mozognék, hanem a környezet ki lenne vetítve körém az ablakokon át, és a környezet mozogna. Nyilván megvan ennek is a maga komfort hangulata, kényelem, előkelőség, meg minden, de valahogy maga a kihívás, maga a vezetési élmény számomra hiányzik. De teljesen megértem azt is, hogy valakinek herótja van a régi kocsik kényelmetlenségeitől is.
2020. okt. 23. 13:42

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!