Rosszul lett feltéve a hengerfej tömítés, újra levettük a hengerfejet az új csavarokkal együtt, ugyanezzel az új csavarokkal vissza lehet tenni?

Ha nyomatékra húzták + megadott fokra, akkor semmiképp.

Ha csak nyomatékra, még az is kérdéses lehet.

Persze hogy fellehet tenni vele.

Mert mi baja lenne ezeknek?

1. írd már le mi baja van annak a csavarnak???!!!

Osotoba vagy #3-as, rettenetesen.

A #2-es leírta, olvasd el!

Akkora baromságot írtok, nem nyúlik a csavar és nem szakad el.

Én már többet hengerfejeztem mint ti az biztos és soha sincs baj vele.

Épp azért kell nyomatékra húzni, hogy a csavar anyagának a rugalmas alakváltozás tartományában maradjon az erő. Ennek a felső határa az úgynevezett folyáshatár (Re) érték. Amennyiben ezt az erőt nem lépik át akkor nem lesz maradandó a csavar alakváltozása.

Úgy van a meghúzási nyomaték megadva, hogy bőven a folyáshatár alatt maradjon, hiszen nem csak az összeszerelést kell kibírnia, hanem a működés közben ébredő feszültségeket is.

Szóval ha az előírásnak megfelelően lett meghúzva akkor újra felhasználható.

Amikor a szívós (tehát nem rideg) anyagú csavarokat nyomatékra és utána szögre húzzák, akkor éppen azt használják ki, hogy a megfolyáshoz mindegyikben azonos erő kell. Így lehet legjobban biztosítani a hengerfej egyenletes lefeszítését.

Általában a csavarok kibírják, a kétszeri meghúzást. Van bennük annyi tartalék, hogy kétszer meg lehessen nyujtani őket.

Persze egy profi szerelő, akinek fontosabb a biztonság, mint a költség, csak akkor tenne ilyet, ha a csavar csomagolására ez kifejezetten rá van írva.

#3-nak

Nagyon nem mindegy, hogy mikori az autó és ki a gyártója.

Most úgy általában: ne az autót, az elvet nézd: Szamara szervízkönyvből, amennyire tudom Porsche is benne volt a tervezésben.

Azt mondja: mérd meg a korábban használt csavar hosszát és ha hosszabb 110,5 milliméternél (ez a szám most légből kapott), akkor megnyúlt, nem használható fel.

Ez ma már ős, de mégis már megjelenik egy ilyen előírás.

És akkor a modern autók hengerfejezése, ahol nyomaték+utánhúzási fok szerepel.

Neten fellelhető a leírás úgy 2 oldal a miértekkel együtt a szögre is húzás.

Azt derítették ki az ezzel foglakozók (motortervezők), hogy a szimplán nyomatékra húzottaknál elég nagy az eltérés (a kívánthoz képest) az egyes csavarok által adott leszorítóerőben, mert nyomaték ide vagy oda, a végeredményt még befolyásolja a csavarok menetének felületi simasága, annak "kenettsége", azaz mennyire olajos/zsíros, és ez igaz az anyára is, és a kettő együttes tűréspontossága.

Ezért találták ki a nyomaték+x fok szögutánhúzást, ekkor már a csavar a szándékolt nyúlás állapotába kerül és végeredményben kevesebb lesz a különbség az egyes csavarok által adott szorítóerőben.

Nagyjából ez a magyarázat, és a korszerű motorok összeszerelésénél szinte mindenhol ez a módszer.

Több mint ötven éve (igen annyi) én sem használtam nyomatékkulcsot, sem erre, sem másra (műszaki) érzésre húztam mindent. Mint Te is mondod, sohase volt gondod és nekem se.

Aztán persze lett nyomatékkulcsom és azért ránéztem, érzésre kb. 20%-al

többre húztam sok-sok évig.

DE műszaki ember lévén megtudva az újabb hengerfej meghúzást, megkerestem és elolvastam miért is?

Feljebb olvashatod...

És találkoztál olyannal, mint az én autóm, ahol a főtengely vonala nem a hengerek által adott vonalba esik, hanem el van tolva?

Ezek bizonyos értelemben újdonságok, mint azért több más is, mint pl. a változó sűrítésű (7-14 között) benzinmotor, de nem tudom került-e már sorozatgyártásba, mindenesetre érdekes ez is.