Mit csinál az alapjárati motor az autókban?

Hát akkor kezdjünk hozzá.

Az alapjárat állító motort (köznyelven alapjárati motor), több okból kifolyólag használják a mai autókban. Pl, ha bekapcsolod a klímát, akkor a motor nagyobb terhelést kap, ezáltal lejjebb esik a fordulatszám, de ez nekünk nem jó, így kell valami ami "odaadja a fordulatot". Ugyanez a probléma, mikor alapjáraton indulsz el, a hétköznapi sofőr csak annyit vesz észre, hogy az "autó odaadja magának a gázt". De hogyan is működik ez?

Az alapjárat álltó berendezés, több alegységből áll.

Van maga az alapjárat-állító, egy fojtószelep-kapcsoló, előírtérték-kapcsoló, hőmérséklet érzékelők, és a szabályozókészülék.

Vegyük hát sorba.

Az alapjárat állító a fojtószelep megkerülő tömlővezetékbe van beszerelve (a pótlevegőretesz helyett), és nyíláskeresztmetszetével határozza meg az alapjárati fordulatszámát a motornak. Mivel a légmennyiség vagy légtömegmérő az alapjárati-állítón keresztül beszívott többletlevegőt is méri, a befecskendezett üzemanyag-mennyiség is ennek megfelelően változik. Ezáltal elérjük ezt, hogy a kipufogógéz-kibocsátási értékei hosszú időn át nem változnak.

A hőmérséklet érzékelő azért kell, mert a hideg motor lényegesen jobban veszi a fordulatot, ha az alapjárati fordulat magasabb. Az ehhez szükséges jelet, a hűtőközeg körfolyamába elhelyezett hőmérséklet szenzor szállítja. Aztán ahogy melegszik a motor, az alapjárati fordulatszám vagy fokozatosan, vagy pillanat szerűen visszaesik a normál értékre, ez típusfüggő.

Aztán a fojtószelep-kapcsoló szerepe.

Ugyebár ha a fojtószelep nyitása következtében a fordulatszám nő, akkor a vezérlőegység megpróbál az előírt fordulatszámra szabályozni, vagyis az állító az elektromosan korlátozott "zár" véghelyzetéig fut. Ezt azonban meg kell akadályozni, mert különben a fojtószelep zárásakor és többletterhelés (ugye amiről az elején beszéltem automata váltó, klíma, szervók) egyidejűleg fellépésekor a fordulatszám átmenetileg erősen lecsökkenne. A fojtószelep-kapcsoló jele ezért nyitott fojtószelep esetén az állító minimális nyíláskeresztmetszetének növelése irányába hat. Ezáltal megindul a szabályozási folyamat nyitott állítóval, és így a fordulatszám zuhanás elkerülhető.

Az előírt érték kapcsoló felel azért, hogy ha csökkenne a fordulatszám pl klíma, szervő, vagy éppen növekedne pl automata nyomatékváltóval szerelt autóknál, már egy előválasztást megadtunk "sebességet kapcsoltunk" akkor ez az előírt értéket küldi a szabályzónak.

És elérkeztünk a szabályzókészülékig.

Az előírt fordulatszámra a szabályzókészülék szabályoz, amely a tényleges fordulatszámról a gyújtásberendezéstől kap infót. A fordulatszám-impulzusokat szabályzó feszültségjellé alakítja, majd összehasonlítja az előírt fordulatszámnak megfelelő feszültséggel. A feszültségkülönbségből a szabályozó jelet a képez, az állító számára, amelyet impulzussorozatként (itt oszcillátor és impulzusszélesség-modulátor működik közre) az alapjárati-állítóhoz küld. Az előírt fordulatszám közelében a szabályozás erősségét az "érzékenységi tartomány" blokk csillapítja.

A szabályozó PI-típusú (arányos-integráló). Ez azt jelenti, hogy az eltéréseket a szabályozó P része idő és mennyiség tekintetében arányos állítójellé alakítja, mialatt az I részre a bemenő mennyiségnek ugrásszerű változásait időben elnyújtott kimenőjelekké dolgozza fel. Az állítójele ezen két jelfeldolgozó jelleggörbe eredője. A szabályozókészülék kivitele olyan, hogy a motorváltozatnak megfelelően elektromosan korlátozott az állító minimális nyíláskeresztmetszete, úgyhogy általában egészen nem zárható le. A szabályozó többi bemeneti, mint a hőm. érzékelő és fojtószelep-kapcsoló, arról gondoskodnak, hogy hibás működés még különleges esetekben sem (pl. extrém hidegben hirtelen gázadás) se fordulhassanak elő.

Robbantott ábrát szerettem volna hozzáfűzni, de sajnos most hirtelen nem találtam, ha lesz akkor linkelek.