Lóerő vs Nyomaték! Minden a témával kapcsolatban!?

1/ Két azonos súlyú és légellenállású autó közül, ha a lóerő megegyezik a nagyobb nyomatékkal rendelkező autó jobban gyorsul.

2/ Két azonos súlyú és légellenállású autó közül, ha az egyiknél a lóerő ugyanakkora %-ban nagyobb, mint amennyivel a nyomaték kisebb, akkor a két autó egyformán gyorsul.

3/ Mivel a lóerőt a nyomatékból számolják így egyik sincs meg a másik nélkül, tehát a kettő igazából NEM szétválasztható. Példának okáért, ha a*b=c-vel, ahol b a nyomaték c a lóerő, akkor a c, azaz a max teljesítmény FÜGG a nyomatéktól. Ergo még 1x téma lezárásként:

A kettő NEM szétválasztható. Ha egy autóban bármelyik is 0 értéket képvisel, akkor az autó nem képes megmozdulni.

Teljesítmény = szögsebesség * nyomaték, azaz:

Teljesítmény = 2 * pí * fordulatszám * nyomaték

Ez az összefüggés a kettő között.

Gyorsításkor a nyomatéknak van szerepe. Az ember a nyomatékot élvezi. Sőt már kezdik is kommunikálni a gyártók, noha még talán csak fű alatt és nem hivatalosan. Anisits Ferenc nyilatkozta - ő a BMW diesel motor főmérnöke - hogy a vásárlóknak rá kellene döbbenniük, hogy a nyomatékokat érdemes keresni, nem csupán a lóerőt, nem is igen lehet kihasználni a teljesítményt az utakon, de a nyomatékot igen. Nem pontosan így fogalmazott talán, de ez volt a lényeg.

A benzin és diesel autónak amúgy ritkán van egyező váltó-diffi módosítása. Vagyis a diesel hosszabb váltója nem növeli annyira a motor nyomatékát, mint egy adott benzines társa. Vagyis a példában említett két autó talán egyformán gyorsul, persze ez függ sok mindentől.

A turbodiesel motornak (mint a feltöltött motoroknak általában) van egy olyan lényeges, kedvező hatása, hogy alacsony fordulattól áll rendelkezésre a nyomatékcsúcs. Ezért szeretik általában ezeket az autókat, mert a köznapi, átlagos forgalomban előforduló fordulatszámoknál is jól húz a kocsi. Ettől még egy szívó benzinesnek is van nyomatéka, csak nem ott. A fogyasztás is jobban alakul egy TD motoros autónál, főleg ha tapossák neki.

Nagyon jó helyen kapiskálsz. A teljesítmény (az adott idő alatt elvégzett munka) szerepe a végsebességnél van, illetve emelkedőmászásnál. A nagyobb teljesítményű autó előbb megy fel az adott emelkedőn (már ha meg van hozzá a nyomatéka az adott fokozatban :P) és gyorsabban is megy, mint egy vele tök azonos, de kisebb teljesítményű társa.

A kamionok nem a nyomaték miatt dieselek. Bár egy kicsit simábban húz egy diesel kis fordulatszámon, talán ez is szerepet játszott. Itt inkább a fogyasztás, üzemeltetés, tradíció az ok.

Attól mert diesel egy járműmotor nem feltétlenül nyomatékos, sőt. Az effektív jellemzői szerényebbek egy diesel motornak általában. Azért téved meg az ember, mert manapság a szívó benzineseket hasonlítják össze a feltöltött diesel motorokkal. A turbo benzin és turbo diesel összehasonlítás lenne mondjuk a frankó.

Visszatérve a kamionokra. Van 420 lóerős kamion, meg 420 lóerős autó. De mégsem az autó motorját használja a kamion, de nem csak azért mert az benzines. A kamion motorja a példánál maradva olyan 2000 Nm, az autóé lehet 500 Nm. Egyszerűen nem lehet megindítani 500 Nm-rel 40 tonnát, vagyis lehet, de akkor 48 fokozatú váltók kellenének :) A kamionnak nyomaték kell. Az autó csak 1,5-2 tonna, és 500 Nm is élvezetes gyorsulást ad. A kamion motorja persze nagy, mondjuk 10-12 literes összlökettérfogat. Nem igen lenne helye egy autóban.

Ha csak a teljesítmény számítana, akkor minde gyártó elment már volna abba az irányba, amibe a japánok mentek egy időben, hogy kis motorból nagy teljesítmény kihozni.

Ha maradt még benned kérdés, szívesen válaszolok, ha tudok.

Egy példa: "Egy hatalmas, kövér kőműves és cingár inasa cementeszsákokat hordanak az emeletre. A nagydarab egyszerre kettőt is fel tud vinni, de akkora benga állat, hogy szörnyű lassan cammog velük. Az inas inas ezzel szemben egyszerre csak egyet bír el, de azzal vígan felinal az emeletre, és már fordul is vissza. Mire a húsos mester felér a maga két zsákjával, az inas fürge inas már egyesével felhordott hármat. Ha fejenként 30 zsákot cipelnek fel, mindketten ugyanannyi munkát végeznek. De mivel a rohangászós inas gyorsabban végezte el az ugyanannyi munkáját, ezért neki nagyobb volt a teljesítménye. Pedig ő nem tudott csak egy zsákot vinni egyszerre, tehát elvileg gyengébb.

A nyomaték csak azt mutatja meg, hogy mi a legnagyobb erő, amit a motor egy adott pillanatban ki tud fejteni. Arra nézvést viszont nem mond semmit, hogy ezt az erőt adott idő alatt hányszor tudja kifejteni motor, hogy az erejével mennyi munkát mennyi idő alatt képes elvégezni. Ezt ugyanis a teljesítmény mondja meg, aminek a mértékegysége a lóerő vagy a kilowatt.

Valahogy így van ez a nyomatékos és a pörgős motorokkal. A cipekedéshez a nyomatékos motor kell, ezért a teherautóknak nagy is a nyomatékuk. A gyorsulás szempontjából a döntő viszont a teljesítmény, azaz az adott idő alatt elvégzett összmunka."

#7, nagyon jó a példa. A konklúzióval viszont vitatkoznom kell. Nem a teljesítmény számít gyorsuláskor, hanem a nyomaték. Az az erő, amivel az autó húzva vagyon. Ha az az erő nagyobb, akkor jobban gyorsul. Az belső égésű motoroknak persze vannak egyéb jellemzőik is. nem a teljes nyomaték áll rendelkezésre a teljes fordulatszám tartományban, így az összehasonlításnál óvatosan érdemes eljárni.

Amúgy a teljesítmény az pont a vonóerő és a sebesség szorzata maga. Vagyis, míg egy autó útnak átadott vonóerejét váltó áttételezéssel tudom módosítani, addig a teljesítményt nem.