Miért ilyenek az amerikai autók?

"háát furcsa egy gondolkodása van az amerikaiknak..."

Semmi furcsa nincs benne.

"de durva hogy ott 2000 köbcenti alatt nincs autó. európában veszik az 1.2 1.4 szarokat, hogy minél kevesebbet fogyasszon ottmeg 5000ccmes cadillacel rohangálnak ami libeg jobbra-balra..csak kényelmes legyen nekik"

Azért ez 40 éve volt jellemző elsősorban, mostanra lecsökkentek a különbségek az elvárások terén (bár most is léteznek, de a nagy motorok ott is kimentek a divatból).

"Jaaa és hogy tudtak az 50-es 60-as években már autómata váltós kocsikat gyártani? akkoriban nem volt fejlett az autógyártás és az autóelektronika.."

huhh, most erre mit mondjak? Mihez képest fejlett? Amit ma az autókban látsz, többségében 50-60 éve létező találmányok (leszámítva mondjuk a légzsákot és az ABS-t, azok csak 30-40 évesek).

A hagyományos automata váltó meg minden, csak nem modern...

"Jaaa és hogy tudtak az 50-es 60-as években már autómata váltós kocsikat gyártani? akkoriban nem volt fejlett az autógyártás és az autóelektronika.."

Úgy, hogy nem elektronikus vezérlésűek voltak a váltók. Az annak idején használt automaták tisztán hidraulikus vezérléssel működtek, olajnyomás kapcsolgatott bennük mindent, az fékezte a bolygóműveket, az előválasztó pedig szelepeket működtetett. Precíziós öntvénygyártás már akkor is létezett, így meg tudták oldani a dolgot. De itt, Európában is voltak már akkoriban automata, sőt, félautomata váltók is. Az '50-es, '60-as években még nem gondolták a mérnökök, hogy mindent csak elektronika vezérelhet, bátran használtak röpsúlyokat, vákuumos vezérlést, bowdeneket is.

Egyébként pedig eléggé hülye hozzáállás egy motor paraméterei közül a teljesítményt kiemelni. Aki kicsit is ért az autókhoz, tudja, hogy a teljesítmény látványosnak tűnik, de csupán egy mérőszám, amiből a motort nem lehet megítélni. A nagy böhöm V8-asok teljesítménye például alacsony volt, de az óriási, 300 Nm fölötti forgatónyomaték jóvoltából egyáltalán nem voltak gyengék. Csak éppen alacsony fordulaton működtek, ezért hiába volt nagy a nyomaték, a teljesítmény alacsony számértékre jött ki. Viszont a bődületes, széles tartományban jelentkező nyomatékkal feltépték az aszfaltot. Volt erre európai példa is: a Mercedes-Benz 450SEL 6.9 például csak 286 lóerős volt, amitől nem dobott hátast a szakma, de az 549 Nm-es forgatónyomatékkal éktelenül meg bírt indulni. A teljesítmény tehát nem minden.

Fordulatszámmérő épp azért nincs sok amerikai autóban, mert tök mindegy, mennyi a fordulat. Alapjáraton is beleprésel az ülésbe a gyorsulás meg 4.000-es fordulaton is. Sokkal tovább meg úgysem forgatod, mert a teherautónyi V8-as nem arra lett kitalálva, hogy halálba pörgesd. Egészen más a karakterisztikája, mint az Európában megszokott kis szívóbenzineseknek.

Azért billeg az autó és azért van jókora holtjáték a kormányban, hogy jó kényelmes legyen. A lágy futómű és az agyonszervózott kormány ilyen. Arrafelé nem kellett a 0-ról újjáépíteni az úthálózatot a '40-es, '50-es években, ráadásul a gazdaság is pörgött, ezért volt pénz bőven. Így az autógyártásban is a kényelem dominált. No meg arrafelé sokkal nagyobbak a távolságok, több ezer kilométerre is simán nekiindultak autóval, ezért más célokra épültek a gépjárművek.

Azért, hogy birjanak ki 1 millió kilómétert is simán.

Fordulatszámmérő sem szükséges, mert nem érdekli őket a fordulat, és automatánál amúgy sincs nagy szerepe a fordulatszám tudásának.