Mi az oka, hogy Európában a magasfülkés kamionok, Amerikában a csőrös kamionok terjedtek el jobban?

Más standard-ek alakultak ki a közúti közlekedésben és a fuvarozásban. Az amcsiknál adott volt a tér a széles utakhoz, így nagyobbak lehetnek a kereszteződések,ívek ( ott valahogy előrelátóbbak voltak a települések építésénél is, bár már volt előttük egy-két ezer évnyi európai minta és tapasztalat, amiből okulhattak) így ott a hosszabb szerelvények terjedtek el.

Igazából az '50-'60-as évekig itt is a csőrös megoldást használták, viszont nálunk az utak fizikai korlátai miatt rövidebb járműszerelvényeket tudtak így képezni. Talán ezt kiküszöbölendő terjedt el nálunk jobban a "bulldog fülkés" megoldás. Azonos hosszúság mellett így nagyobb rakfelület érhető el.

A másik fontos dolog, hogy a hosszabb járműre nagyobb hálófülke kerülhet, ami jól jön a nagyobb távolságok miatt. Igaz itt is jól jönne, de ott talán ennyivel jobbak a körülmények. :D

A nagy vízen túl leginkább csak a belvárosi áruterítő/kommunális teherautóknál alkalmaznak európai vagy ahhoz hasonló fülkét, a többiek maradtak a csőrös kivitelnél.

A motorok terén viszont nincs nagy különbség, ahogy össztömegben sincs. Nálunk 40 tonna lehet egy normál nyerges, odaát 80 000 font, ami kicsivel több, mint 36 tonna.

Odaát is leginkább a 6 hengeres soros motorokat használják, mint nálunk amik teljesítményben is hasonlóak. Annyi eltérés viszont van, hogy míg itt a 11,5-13 literes 400-500 lóerős motorok alkotják az állomány nagyobb részét, addig odaát a 15 literes 400-550 ló közötti erőforrások a gyakoribbak.

"A másik fontos dolog, hogy a hosszabb járműre nagyobb hálófülke kerülhet, ami jól jön a nagyobb távolságok miatt. Igaz itt is jól jönne, de ott talán ennyivel jobbak a körülmények. :D "

Nem egészen. Inkább az, hogy itt Európában, ezen a kicsi kontinensen nincsenek igazán nagy távolságok. Nem nagyon van olyan, hogy 4-5000 km-t kell egyfolytában menni, míg amcsiknál ez nem ritka, a keleti-nyugati part között.

Másik pedig az, hogy ha valamiből nagyon sokat kell szállítani nagy távolságra, akkor itt Európában megoldható a vízi szállítás is, egyszerűen megkerülik Európát (pl. francia-orosz, svéd-görög, német-olasz, stb.). Amcsiknál ez iszonyú sok időbe telne és nagyon sok kilométerbe, még akkor is, ha időközben túrtak egy Panama-csatornát maguknak. San Franciscoból vagy Portlandből még mindig egyszerűbb és olcsóbb közúton vagy síneken szállítani Torontoba, Detroitba vagy Chicagoba, mint vízen.

Szóval főként a nagy távolság az, ami itt Európában nincs, Amerikában viszont van.

Látom a lényeget sikerült megérteni. Ott a nagyobb szerelvényhossz miatt lehetőség van nagyobb fülke használatára, míg nálunk ez nem játszik. Az szuper, hogy itt nincsenek akkora távok, viszont a sofőrök nem ritkán 3-4 hétre mennek és járják Európát.

Tény hogy itt nem nagyon kell egy fuvarban 4-5-6000km-t menni, viszont havonta itt is beleszalad az autókba 10k+ km amihez az európai kollégáknak is jól jönne egy tágasabb lakótér ( tudom, a nagy vízen túl nem ritka a havi 20 000+ km-sem, de a hours of service regulations és a sebességlimitek is lazábbak az európai szabályozásnál ).

Magának a vontató felépítésének nem sok köze van az egyébként helyen felvázolt logisztikai problémák költséghatékony megoldásához.

Az ottani 11R22,5-es kerekek semmivel nem nagyobbak, mint az itteni 315/70R22,5 vagy 315/80R22,5-es kerekek ( meg a 385/65-nél sem magasabbak). Ott tengelyenként 4 gumi van, nálunk meg kettő. Ilyen tengelyelrendezésben nálunk 22t lehet a két tengely terhelése, a 3 tengelyesé 24 ( néhány különleges 3 tengelyesé ennél jóval több ).

Simán csak egyszerűbb mindenhova egyforma egyforma méretű kereket tenni és a világ végén sem szívsz egy defekttel.

A nagyobb kanyarodási sugárral szívnak is az amcsik egy-két helyen, vannak erről egész jó válogatások a youtubeon :D