Hogy lehet egy sima személygépjárművet átalakítani terepjárósra?

Ha csak a külső a lényeg, akkor emelni kell a futóművön, műanyag védőburkolatokat kell szerelni az autó aljára és a kötelező díszkellékeket (fellépő, gallytörő, külső pótkeréktartó, csillogó kartervédő, kétmillió reflektor, marha nagy alufelni feliratos díszterepgumival) kell ráerőltetni. A futómű emelése a legérdekesebb: egy-egy típushoz ültetőrugókat még csak-csak lehet kapni, de emelőrugókat nem gyártanak, azt neked kell kiválasztani. Ráadásul a lengéscsillapítókat is cserélned kell, mert hosszabb lesz a működési tartomány, a gyári gátló lehet, hogy ezt nem tudja kiszolgálni (felkoppan a dugattyú végállásban).

Ha a terepjáróképesség is fontos, akkor először is a hajtásláncot kell átalakítani. A szívócsövet, amennyire lehet, magasra kell hozni (van, ahol egészen extrém helyekről, a lökhárító magasságából indul), nem árt kiegészítő légszűrőt felszerelni, az érzékeny elektromos berendezéseket (ECU, gyújtás és társai) pedig vagy védett helyre kell költöztetni, vagy saját vízvédő burkolattal kell ellátni. Igaz, egy terepre való autón ilyenek általában nincsenek, vagy ha mégis, már gyárilag elrejtve. Utána a motort kell kartervédővel ellátni (nem, a lökhárítóhoz rögzített csillogó 2 mm-es alumíniumlemez nem kartervédő, ellenben a bölcsőn ülő 5-ös matt fekete kazánlemez igen), a futóművet megemelni és megerősíteni a lengőkarokat, gömbfejeket. A féktárcsákat sem árt porvédővel ellátni. Kerékből nagyon jó a keskeny lemezfelni, az aluval csak a baj van terepen, mert ha elkap egy követ és "kicsorbul", nem javítható kalapáccsal. Erre valódi terepgumit kell húzni (az aprómintás Goodyear nem az). A kuplungot meg kell erősíteni, mert alaposan igénybe lesz véve. Erre megteszi egy csereszabatos nagyobb tárcsa (van, ahol a külső átmérő stimmel, csak a belső átmérő kisebb, mint pl. az 1200-as és 1500-as Ladáknál). A hűtőrendszeren a ventillátort érdemes nagyobbra cserélni, mert gyakori lesz a közel álló helyzetben kapott nagy terhelés. A váltók általában bírni szokták (az 1-es és a hátramenet nem annyira, mert azt terheled legjobban), a diffit pedig érdemes zárható vagy önzáró típusra cserélni, mert a nyitott differenciálmű csak az autó elásására tökéletes. A féltengelyeknek sem árt meg, ha erősebbek, a futómű gumiharangjait pedig el lehet látni tekercsrugókhoz hasonló védőburkolattal, amely a gallyak ellen hasznos. Az igazi egy összkerekes hajtáslánc lenne, de ez nem mindig megvalósítható. Fellépőra, gallytörőre nincs szükség, de az A-oszlop teteje és a sárvédők eleje közt ki lehet húzni egy-egy vékony sordonyt, hogy ne csapódjanak az ágak a szélvédőnek. Egy keresőlámpa is jól jön, de több felesleges reflektor teljesen szükségtelen. Toronymerevítők sem ártanak, hogy ne tekeredjen annyira a karosszéria.

A belső térben pedig jól jönnek a kicsit nagyobb pedálok (nem műanyag T***O-s, hanem a gyárira csavarozott vastag, bordás fémpedálok), hogy a terepre való csizmában/bakancsban, halálos sárosan se csússzon le róluk a lábad. Kormányból jó a gyári, hogy az elsüllyedt kereket is kis erővel forgathasd. Kárpitból sem kell sok, mert csak nyűg őket takarítani. Az ülésekre érdemes egy strapabíró védőhuzatot szabni, a padlóra meg kivehető, tálcás gumiszőnyeg, hogy a sárral együtt el tudd távolítani. Nem árt még egy térképlámpát is felszerelni bentre, hátha tájékozódni is akarsz.