Egy kamion motorja miért csak 2500-ig pörög kb? Addig éri meg huzatni a nyomaték miatt vagy nem értem. És miért van akkora hangjuk, mint egy sima motornak mondjuk 6000-ren?

"Azert lassuak mert nyomatekra van szugseguk nem teljesitmenyre."

Mr. Crudy, ez más sosem fog kikopni a köztudatból? Ideje lenne :D

" A teljesitmenyuk is eleg csekely. Pont azert mert nincs ra szugseg."

Ja, a passzátszél mozgatja a 40 tonnát :D

Amúgy már leírták: a nagyobb alkatrészek miatt limitált a fordulatszám, különben az anyag szétszakadna. Meg igazából értelme sincs sok, mert ha megnézel egy fajlagos fogyasztás diagramot akkor ezek a 10-16 literes motorok 1000-1400 között fogyasztanak jól, e felett még nő a teljesítmény, de jelentősen nő a fogyasztás is.

Azt sem mondanám, hogy gyengék, mert 1500-as fordulaton van amelyik 6-700+ lóerős. Ugyanezt a kis lökettérfogatú versenymotorokból ennek a fordulatnak a többszörösén tudják csak kisajtolni :)

A sima gyári kamionok elég halknak mondhatóak, vonatkozik rájuk egy csomó zajterhelési korlátozás. Még a 16 literes V8-ak sem mondhatóak hangosnak.

Minél nagyobb egy motor, annál alacsonyabb fordulaton működik jól. Az RC autók metanolüzemű mütyür-motorjai gond nélkül forognak percenként 30 ezret, a legnagyobb hajómotorok meg a 120-at is csak erős unszolásra érik el.

A nagy motorokhoz nagy, nehéz motoralkatrészek tartoznak, amiket nem lehet tetszőlegesen magas fordulaton pörgetni. Egy hengerenként kb. 2 literes turbódízel, ami a kamionokat hajtja, már ilyen alacsony fordulatszám-tartományban működik jól. Van annyi nyomatéka, hogy elhúzza a hegyet is, nem kell neki csillagászati fordulatszám.

Igaz igaz relatív h mi a kevés. De 16000 ccm-től az a 600 ló nem is olyan sok. De ez természetesen betudható az iszonyú alacsony alapjáratnak ami megint, mihez képest alacsony. Forma 1-ben 16000 1/perc, japán benzinek 8-9 ezer, amerikai tepsik 4-5 ezer és ezeknek a teljesítményük valahol egy szinten van.

Mai napig nem értem miért adnak meg teljesítmény adatot az autókhoz és emellett miért szorul háttérbe a nyomaték mint jellemző, hiszen ha megadunk egy nyomatékértéket a fordulatszám függvényében már tudunk közel mindent a motorról. Na jó, sztöchiometriai együtthatót nehezen.

Mivel tehergépeknél vontatásról beszélünk így nincs szükség magas fordulatra így arra a tartományra se ahol már majdnem stagnál a nyomatékgörbe, épp csak annyira, hogy felváltásnál ne essen le túlságosan a fordulatszám.

Az egyébként igaz, hogy a tehetetlenségi nyomatékból olyan erők lennének ami szét vetné a motort, de gondoljunk bele a versenykamionokba ahol nincs kisebb motor viszont jóval magasabb fordulaton dolgoznak. Persze ez is egy szélsőséges példa, nem kell, hogy egy kamion motorja kerüljön csak annyiba a felhasznált anyag miatt mint az autón minden más.

"nincs szükség magas fordulatra így arra a tartományra se ahol már majdnem stagnál a nyomatékgörbe"

Van egy rossz hírem, évek óta olyan lapos a CR motoros kamionok nyomatékgörbéje, hogy öröm nézni. Van ahol 900-tól 1450-ig nagy síkság van - ez pont az optimális üzemi tartomány :D

"de gondoljunk bele a versenykamionokba ahol nincs kisebb motor viszont jóval magasabb fordulaton dolgoznak. "

És egy versenykamion motorblokkja többe is kerül mint 3-4 kamion egyben :D

"Mai napig nem értem miért adnak meg teljesítmény adatot az autókhoz és emellett miért szorul háttérbe a nyomaték mint jellemző"

Mert a munkavégző képességet a teljesítménnyel mérjük. Ha több üzemanyagú és "levegőellátású" motoros személyautót hasonlítunk össze, akkor egyáltalán nem biztos, hogy az lesz a leggyorsabb és a legjobban gyorsuló amelyik motorjának a legnagyobb a forgatónyomatéka. Viszont a nagyobb teljesítményű az tuti jobban megy. A teljesítménnyel összehasonlíthatók a motorok, igaz a nyomatékkal is csak át kell számolni teljesítményre :D

Mert mondhatnánk hogy pl az én benzinesem 380Nm-t tud, a régebbi 3.0TDI meg 450Nm-t azt 0-200-as sprintben mégis kap 10 másodpercet! Bamm, aztán senki nem érti.

Ha azt mondom hogy az én autóm 272 lóerő, a másik meg 225 akkor már senki nem csodálkozik a 10 másodperces különbségen.. :)

Ha például változó geometriájó turbófeltöltős CR kamionmotorokat hasonlítanánk össze, oda pl tökéletesen elég lenne tudni a forgatónyomatékot, mert a vizsgált fordulatszám tartomány állandó. Az esetében mondjuk 2550Nm @ 1000-1350rpm ( Scania DC13-490) a másiknál meg 2500Nm @ 1000-1400rpm ( Volvo D13K-500). Ebből ránézésre megmondod melyik az erősebb, míg a fenti példából meg nem. Van ahol célszerű használni és van ahol nagyon nem célszerű használni.

"Igaz igaz relatív h mi a kevés. De 16000 ccm-től az a 600 ló nem is olyan sok. De ez természetesen betudható az iszonyú alacsony alapjáratnak ami megint, mihez képest alacsony. Forma 1-ben 16000 1/perc, japán benzinek 8-9 ezer, amerikai tepsik 4-5 ezer és ezeknek a teljesítményük valahol egy szinten van."

Alapjárat??? :-) Bakker, az alapjárat hogy jön ide?

"Azert lassuak mert nyomatekra van szugseguk nem teljesitmenyre."

Ez a mondat egyes fizikából.

A teljesítmény nyomatékból és fordulatszámból "áll össze". Nem függetlenek egymástól, a teljesítmény a nyomaték és fordulatszám (kissé leegyszerűsítve) szorzata.

A 2500 már nagyon - nagyon a vége kamionnál, 2000 fölé nemigen van értelme húzatni.

Nagyok a tömegerők, 6000 - es fordulatot nem viselne el, szétszakadna az egész. Olyan egy ekkora dízel karakterisztikája, hogy olyan 1000 - 1500 között gazdaságos, ekkor ad le megfelelő nyomatékot.