A ducati milyen motor?

A szárazkuplung azért jó, mert azonos méretek mellett nagyobb nyomatékot visz át, mint a nedves. Ugyan nem hűti az olaj, de nem is csökkenti a súrlódási együtthatót a tárcsák között. Viszont a sajátosságai miatt a szárazkuplung főleg pályamotorozásra való, nem utcára. Nem is véletlen, hogy a legnagyobb használója, a BMW is felhagyott vele. A csúsztatást nagyon nem szereti: vagy teljesen ki kell emelni, vagy el kell dobni, hadd üvöltsön, de hosszan fűteni nem szabad. Mellette baromira menő, ahogy csörög és az, hogy erős kezet igényel. Az érdes hang egyik része a szárazkuplung csörgése - bár a mostani csúcstechnikának számító Panigale V4-n már nedves a tengelykapcsoló. A másik részét a Desmo szelepvezérlés teszi ki: szeleprugók helyett bütykök és himbák térítik vissza a szelepeket, tehát kétszer annyi csattogás van egy munkaütemben. Ja, és ami még érdekes: a Ducati még mindig hisz a nagy V2-esekben. Versenymotoroknál már nem, de utcaiban simán vehetsz tőlük V2-es (vagyis a Ducati egyedi elrendezése miatt L2-es) 1200-ast, aminek egy hengere akkora, mint amit a japán gyártók négyből hoznak ki. Az pedig üt, mint a légkalapács.

Teljesen kezdőként csak akkor érdemes Ducatit vásárolni, ha neked kimondottan Ducati kell. Ha "valami motor" az elképzelésed, akkor jobban jársz egy nyugis, letisztult japán sornégyessel. A Ducatira rá kell érezni: szervizigényes, benne van a "már megint mi a f*** romlott el" faktor, de ha működik, akkor nagyon-nagyon működik, minden összeáll, minden ideális. Annyira, amennyire egy tökéletességre finomított japán superbike sosem lesz képes, de éppen ez a tökéletlenség kell ahhoz, hogy behúzd velük szemben az utolsó pár tizedet a versenypályán.