Valójában miért vannak ezek a közúti "balhék? Például kiszállnak és neki mennek a másiknak?

Dehogy utcai harcosok :D

Ezek olyan emberek, akik pszichésen alkalmatlanok többek között a vezetésre, mert képtelenek közösségben élni és gondolkodni, úgy gondolják, hogy vannak ők, meg mindenki más akik a zavaró tényezők.

Ez ugyanolyan mentális betegség mint egy skizofrénia. Ha valaki meztelenül sétál a város közepén, azt nem azért teszi mert jó a teste.

Ilyenkor nincs kockázatfelmérés, egyedül az agresszióval tudják a bennük felgyülemlett feszültséget oldani.

Mígnem egyszer emberére akad.

Adrenalin: az autó erős, így azt gondolja a vezető, hogy akkor ettől ő is erős lesz.

A napi stressz-, családi-munkahelyi problémák levezetése a gyengébben.

A neten látható szenny: mindent lehet következmény nélkül.

A törvények: 1 nap felfüggesztett a legnagyobb büntetés - képletesen írva. Ez aztán a visszatartó erő.

Nekem volt olyan, hogy kiszálltam és megkérdeztem, miért dudál. Eszembe nem jutott harcolni (nem is tudok).

Persze ilyenkor már nem tudják előadni, hogy mi a problémájuk: magukra zárják az autót vagy rosszabb esetben megpróbálnának elgázolni, mint a dudálós zoli (9:50-nél).

Két eset van. Vagy a szomorú ember, akit egész életében elnyomnak. A barátai (ha vannak), akkor rajta poénkodnak, ő a hülye, otthon semmibe nézik (ha van egyáltalán valakije), a munkahelyén csak taposnak rajta stb. Azonban, amikor valaki hibázik az úton, akkor végre, VÉGRE itt a lehetőség, hogy jól megmondja, a magáét, és megmutassa, hogy ő is valaki. Aztán elmondhatja a baráti körének, hogy mekkora ász volt az úton, mielőtt a barátai újra elkezdik szekálni. De előfordulhat, hogy vele van a nője, aki előtt emberkedni kell. Általában ha tényleges verekedés történik, akkor ezeket az embereket jól kiütik a cipőjükből, aztán megy sírva a rendőrségre, hogy bántották a pici lelkét.

A másik eset (amit a 4-es is írt), amikor a másik illető az idegbeteg, és nyomul, fekszik a dudán. Ilyenkor van, aki kiszáll megkérdezni ,hogy mégis mi a baja. Nem szükséges, de néha jó észhez téríteni néhány szóval az idegbeteg illetőt. Itt sem gyakran kell félni, mert ilyenkor Vér István behúzza fülét-farkát, bezárja az ajtókat, és csak integet, vagy vállat von.