Milyen Csehország vasúti közlekedése a hazaihoz képest?

Sok szempontból hasonló, mint Magyarországé, talán a legjobb alany, ha a hazai vasutat akarjuk összehasonlítani egy másik ország vasútjával.

A hálózat valamivel hosszabb (9620km), mint a magyar (7893km), a kétvágányú szakaszok hossza is nagyobb, mint a hazai (1851km/1335km), Magyarországon a villamosított szakaszok hossza nagyobb, mint Csehországban (3041km a cseheknél, 3060km nálunk - a rövidebb hálózat tehát nagyobb részben villamosított nálunk). Nagysebességű (legalább 250 km/h) vonal még egyik országban sincs, de a cseheknél már elég sok 160 km/h-ra alkalmas vonalszakasz van (nálunk csak Tata-Hegyeshalom között), illetve folyik a tervezés a nagysebességű vagy emelt sebességű vasútvonalak építéséről (a közös Budapest-Pozsony-Brno-Prága/Varsó vasútvonalon túl is, elsősorban Németország felé). A mellékvonalak használható állapotban vannak, tűrhető menetrenddel. A hálózat központja egyértelműen Prága, de Prága nélkül is viszonylag jól átjárható az ország - náluk nincs Duna. Prága is sokkal átjárhatóbb, mint Budapest, de mindkettő fejlesztésre szorul - mindkét helyen egy alagúttal javítanák a helyzetet. A domborzat sokkal másabb, mint Magyarországon, nincsenek nagy síkságok, nagyon nagy hegyek sem, de a dimbes-dombos vidéken sokszor nem az egyenes volt a legegyszerűbb - ezeket a kanyarulatokat is próbálják kiváltani alagutakkal.

A járműpark hasonló helyzetből indult kb. 30 éve, mint náluk, és ugyan vannak még a 70-es, 80-as évekből ittmaradt személykocsik, ezeket próbálják kiváltani, modernizálni. Náluk valamivel korábban jelentek meg az emeletes motorvonatok. Ami nagy különbség, hogy a csehek a Bz-ik nagy részét modernizálták, alacsonypadlóssá tették - ennek is köszönhető, hogy a mellékvonali forgalom jobb, mint Magyarországon.

A menetrend mindkét országban ütemes, 1-2 óránként megy IC, EC vagy railjet a nagyvárosok között (mint itthon), köztük 1-2 gyorsvonat (mint itthon). A nemzetközi forgalom is hasonló, mint nálunk Ausztria vagy Szlovákia irányába - a kishatárforgalom azért erősebb.

Már évek óta - szerintem - jól működő internetes keresőjük van, a jegyvásárlás is egyszerű, a magyar rendszerrel ellentétben viszont náluk ki lehet választani, hova akarsz venni helyjegyet (ami egyébként nem kötelező).

Még egy nagy különbség van, az a LeoExpress és a RegioJet, vagyis két magánvállalat. Mindkettőnek vannak nemzetközi vonatai, amikre teljesen más, abszolút piaci szemlélettel kínál jegyeket és szolgáltatásokat, és a vasúti liberalizációnak köszönhetően mindkettő állít ki az államtól megrendelt vonatokat (jellemzően mellékvonalakon), ahol az árak ugyanazok, mint az állami vasútnál, a ČD-nél. A RegioJet egyébként Magyarországon is megjelent már (a CRS-en keresztül, ami az egyetlen nem állami vasúttársaság Magyarországon, amelynek van engedélye személyszállításra).

#5

Ha már megemlítetted azt a fotót, akkor belinkelem ide az oldalt, ahol megtekinthető (a Břeclav – Znojmo vonalon fényképezték):

[link]

A hozzászólások a következők:

„A cseh államvasutakon megkezdődött a gombaszezon.“

„A kocsik tisztasága egyre javul. Már a gombák is megteremnek bennük.“

„Most akkor a cseh államvasutak miféle gombákat termesztenek a kocsikban?“

Az államvasutak a beküldött fényképre a következő választ adták: „A fenébe, az utolsó pillanatig titokban akartuk tartani az új gombás menüt, amit az étkezőkocsinkban a JLV cég szolgált volna fel!

Egy újabb hozzászólás: „Hogy megbújtak a sarokban. Gondolom, nem feketén (jegy nélkül) utaztak,“ és a vasúttársaság válasza rá: „Ha lett volna helyjegyük, akkor most nem kellene ott egyhelyben álldogálniuk!“

Máskülönben azt is találgatták, hogy miféle gomba lehetett. A választás a késői laskagombára esett (Pleurotus ostreatus).