Vasútszakértők! Van szerepe annak, hogy merre áll a félpantográf?

Minden esetben a menetirány szerint előre néz.

A képeken csak félpantográfok vannak.

Pantográf magyarul áramszedő!

„Minden esetben a menetirány szerint előre néz.”

Nem egészen, itt van néhány változat:

[link]

[link]

[link]

[link]

Egyébként meg, ha csak egy áramszedő van, akkor hogy nézhet minden esetben a menetirány szerint előre? Például:

[link]

[link]

Nem nagyon van jelentősége. Voltak kisérletek hogy melyik irány lenne a jobb, de 200 kmh környékén sem számít kb semmit hogy merre áll a "hegye" az áramszedőnek. Az új gépeken szabályozzák a légnyomást ami felnyomja az áramszedőt, a régebbieken pedig rugók tartják felemelt állapotban és úgy vannak beállítva, hogy 70N, (azaz 7 kg) erővel nyomja a paletta a munkavezetéket. Ez télen is elég ahhoz hogy nem extrém vastagségú jég esetén is van megfelelő érintkezés. Ebből az erőből nem vesz el az hogy merre áll az ÁSZ.

Van egy szili amin fordítva vannak az áramszedők, úgy mint a tauruson. Meg nem mondom most melyik, pedig képem is van róla... Aztán azokkal is teljesen jól elműködik a gép.

Az újabb mozdonyokon ráadául 3-4 ász is van, mivel ezek a gépek már több áramneműek és nem csak a feszültség, de a felsővezeték kialakítása is más amihez más ász kell. Tehát van ahol fizikailag nem lehet máshogy feltenni annyi ász-t, mert nem férnek el máshogy.

1-es szerintem azzal keveri hogy minálunk a menetirány szerinti hátsót kell főszabály szerint használni. Hogy ha esetleg letörne, akkor ne sérüljün meg a másik ász. Az autmatikusan szelektáló (áramszedő választást hívják így) gépeken is az az alap beállítás hogy a hátsót teszi fel. Ha két gép megy együtt, akkot a két legtávolabbit kell használni.

Korántsem visz mindent ha törik! Az áramszedőkben van törőelem aminek az a dolga hogy az törjön el először ha kap valami ütést az áramszedő. Ezek úgy vannak elhelyezve, hogy ha törik, akkor összecsuklik az áramszedő, hogy lehetőleg ne akadjon bele semmibe.

A kisebb törések - tartószigetelő, paletta, stb - pedig nem szintén rántják magukkal a fél vasutat.

Sőt, általában pont a felsővezeték hibája szokott lenni az első ami elindítja a problémát. A belógó felsővezetékbe, szigetelőbe, tartókarokba beleakad az áramszedő, aztán visz mindent.