Miként működhet egy légitársaság "gazdaságosan"?

Egy Boeing 737 nagyjából 12 tonna kerozint eszik meg óránként. Mondjuk BP-London kb két óra repülés. Az akkor 24 tonna nyál. Egy tonna kerozin manapság olyan 110 dolcsi körül van a légitársaságoknak. 24 tonna az annyi mint 2640 dollár. Forintosítva kb 588 ezer, de legyen 600 ezer.

Utazzon egy úton mondjuk 150 ember, 10 ezer forintos jegyárral. Az 1,5 millió forint a jegyárakból. Az üzemanyag költsége túl marad még durván 900 ezer forint. Abból futja a többi rezsire és még marad is...

A benzin és a gázolaj sem azért drága, mert olyan sokba' lenne előállítani..

Rajta van csinos kis adó.

Azért egy repülőgép sem olcsó:

[link]

A benzinnek és a gázolajnak már régóta több mint a fele adó sajna.

Az első egy irányba kanyarodott el,ami fontos de közel sem a fő költség.

Egyrészt reptéri catering díjak.

Nívós reptéren magasak a költségek, még távolabbi kisebb, kevésbé "extrább" helyen olcsóbb.

Lásd München/Memmingen elég figyelemre méltó eltérések vannak a két szolgálató árai közt.

Másik a Loadfaktor..egy gép lehető legtöbbet legyen levegőben, a lehető legjobb kihasználtsággal.

Persze bele kell tervezni az időszakos karbantartást, "alvást" amikor nincs járatban és a fordulóidőket.

Low costnál 30-40 perc, más társaságnál kb 1óra. Long Haul járatnál 2-4 óra.

Karbantartást igyekeznek kiszervezni, minőségi de olcsó országba. Pl. Norwegian Izraelben karbantart, de a SAS is ott végzi az ilyen jellegű dolgokat

Optimálisan egy járat akkor gazdaságos ha állandó 80% feletti kihasználtsággal repül, a lehető legrövidebb fordulóidővel,kevés reptér használati díjjal és minimális ráfordítással.

Vedd figyelembe azt is, hogy az olcsó árak akkor olcsók, ha hónapokra előre veszed a jegyet. Árverési rendszerben működik a dolog, ahogy közeledik a felszállás időpontja és telnek be a helyek egy adott időpontra, úgy srófolja fel a rendszer a jegyárat. Az utolsó jegyeket gyakran a full service légitársaságokkal versengő áron viszi el egy-egy későn kapcsoló utas, akinek fontosabb, hogy pont akkor, pont oda tudjon repülni, mint hogy ingyen legyen szendvics a gépen.

Aztán vannak egyéb dolgok is, pl. amit lehet, online intéznek, ha egyszer már megvetted a jegyet, utána minden apró adminisztratív szolgáltatásért pénzt kérnek, a jegylemondás díja gyakran magasabb, mint a jegy ára, az ügyfélszolgálat emeltdíjas számon hívható, ha egyáltalán.

Ez a bevételi oldal.

A kiadási oldalon meg vannak az egyszerűsítések, pl. az egész flotta egy géptípusból áll, így spórolni tudnak a pilóták képzésén és a karbantartáson is. Nem vesződnek átszállással, hubokkal, hosszútávú járatokkal és egyéb ilyesmikkel, hanem csak az Európán belüli népszerűbb útvonalakra telepednek rá. A gépeken csak másodosztályú ülések vannak, sőt a Ryanair gépein még ezeket is összébb zsúfolják, hogy több sor férjen el, így több utast tudjon elvinni egy gép. Szóval ki van ez találva, nem véletlenül sikeres ez az üzleti módszer.

"Nyáron a nyíregyházi repülőnapon megnéztem, 1 liter kerozin (JET A-1) 527 Ft. Ha külföldi állampolgár/cég veszi meg, akkor 407 Ft/L, mivel azoknak nem kell ÁFA-t számolni. [2012.08.04-én]"

Hát igen a nyíregyházi reptér árai valóban irányadóak:))

Nézd már meg mondjuk a londoni Heatrow reptér árait.

Ott egy tonna kerozint adnak 1430 dollár körül.

Egy tonna kerozin olyan 1300 liter. Vagyis literje 1,1 dollár ami 242 forint körül van.