A vasútból már mindent kihoztak technológiailag, amit lehetett?

Bakker 20-30 éve kihozták a maximumot, de azóta nem használják ki.

Egy csomó vonalon sebességkorlátozás van egyes pályákon, mert göröngyös a sínpálya...

Egyébként a teherszállítást is vasúton kéne megoldani.

A teherszállítás olcsóbb a kamionoknál, de jóval lassabb vasútvonalon, hiszen a személyszállítás elsőbbséget élvez, ezért sokszor csak áll az a szerencsétlen tehervonat a pályaudvarokon órák hosszat.

De mitől lenne technikai korlát, mikor egy nap nem telik el úgy, hogy ne késne 5-10 perceket az a rohadás? Majd a Nyugatiban megköszöni a bemondó, hogy a vasutat választottam... :D Hát nincs más, b+... És ezt ki lehet vetíteni mindenfelé, nem csak itthon ilyen ócskák a vasútvonalak, lenne még mit fejlődnie a klasszikus vasútvonalnak is. A szerelvényektől kezdve a vasúthálózat korszerűsítésén át az állomások és pályaudvarok modernizálásáig.

Az, hogy a mozdony, ami húz bennünket korszerű, nem elég.

# 2

"Ha Svájcban késik a vonat, akkor vagy az óra nem svájci, vagy a vonat."

Én is hányszor szptam, mert a vonatom fél-egy óránként járt, váróterem meg nem volt.

Vagyis volt, de csak a falai.

Esőben, szélben, hóban, fagyban nem jó egy órát várni.

És ha előtte BKV-zott az ember másfél órát, akkor már a wc is hiányozhat nem ritkán..

Mindez Budapest külkerületében.

Elvonatkoztatva a MÁVtól és minden nyűgjétől.

Messze nem hoztak ki mindent belőle, technológiailag, technikailag és szervezés/irányítási területen is nagyon sok van még benne.

Az autóból kihoztak mindent? Végül is van mit fejleszteni mindig, csak kérdés, hogy milyen irányban. Teljesítmény, kényelem, biztonság, automatizmus?

Példa 1:

Érdekes, hogy amíg az önmagukat vezető autókra egészen előrehaladott fejlesztések vannak (Google), az önmagukat vezető vonatokra nicsenek. Most ne gyertek az automata metrókkal, mert az csak arról szól hogy zárt rendszerben külön pályán, külön biztosítóberendezés kiépítésével működik a dolog, a vonatokat automatika vezérli. De ez nem azt jelenti hogy tetszőleges mozdonyvezetői feladatokat el tudna látni úgy, ahogy a Google autó ellátja az autóvezetői feladatokat.

Példa 2: Az átlag személyvonat átlagos sebessége kb ugyanannyi volt a világ szerencsésebb országaiban 50 éve is mint ma is. Ugye nincs értelme a végsebesség növelésének egy mindenhol megálló elővárosi vonatnál. De a gyorsulás lehet jobb, a vonat lehet alacsonypadlós a gyorsabb utascsere érdekében, a menetrend lehet ütemes, az utastér légkondícionált, stb. Új igányek mindig lesznek amit kiszolgál a vasút. 2000-ben se mondta volna meg senki hogy a wifi lefedettség fontos kényelmi szolgáltatás lesz.

Amit elmondtál kábé mindenre igaz.

Hajó: ugyanúgy úszik, csak evező helyett vitorla, majd vitorláról gőzgép, majd lapátkerékről hajócsavar, aztán gőzgépről gőzturbina, gőzturbináról dízelmotor, dízelmotorról meg atommeghajtás. Ja meg fa helyett fém hajótest, meg időjárásradar, meg műholdas navigáció...

Autó: ugyanolyan robbanómotoros, közúton járó szerkezet, csak karburátor helyett injektor, hagyományos kézi erőkifejtés helyett hidraulikus szervó, aztán elektromos szervó, meg ABS, meg előbb biztonság öv, aztán légzsák...

Tévé: ugyanolyan képet és hangot szolgáltató alkalmatosság, csak az elektroncsöveket tranzisztorra cserélték, aztán a képcsövet LCD-re, aztán az LCD-t LED-es képalkotásra, na meg az adatátvitelt is babrálták úgy mellékesen, először kábel, aztán földi sugárzás, aztán műholdas, ja meg változott az adatátvitel frekvenciája/hullámhossza, ja meg a kódolás/dekódolás (analóg-digitális)...

Kár is folytatni :-)

Az igaz, hogy a vonat 1804. február 21-e (ekkor találta fel Richard Trevithick a gőzmozdonyt, ha a lóvasutat nem számítom) óta "változatlan" konstrukció, mint sínen mozgó gépi meghajtású jármű. De ha összehasonlítod Trevithick 4 km/h-s sebességgel mozgó gőzösét a 140 évvel idősebb Big Boy-jal már láthatod az egetrengető különbséget. 112 km/h végsebesség, 40 m hossz, 6290 lóerő. Csak a gőzösök ekkorát futottak. És még azt sem merem kijelenteni, hogy a gőzgép/gőzmozdony elérte a határait. Biztos lett még volna benne perspektíva, csak a dízel-illetve villanygépekben még több volt. A dízel-villany átmeneted pedig nem igaz. A két technológia párhuzamosan üzemel és objektív okok alapján villamosítják azokat a vonalakat, amiket szükséges.

A TGV 2007-ben döntött utoljára sebességrekordot, 547,8 km/h-val. Csak pár fejlesztési irány a közelmúltból:

-vezető nélküli vasutak

-további aerodinamikai sebességnövelés (elég komoly koncepciók vannak rá, hogy az áramszedést harmadik sínből oldják meg, mint a metrónál és a repülőgépekhez hasonlóan féklapokat alkalmazzanak, mert a kerékfékezés kezdi elérni a határait, illetve az áramszedő néha már aerodinamikai gondokat okoz)

-biztosító berendezések átalakulása (ez összefügg a vezető nélküli vasutak fejlesztésével)

-tram-train rendszerek, eléggé újszerű dolog, két régóta meglévőből egy harmadikat csinálnak

-városi vasutak esetén (metró, monorail) gumikerék és betonpálya használata (jobb tapadás).

Tudom, hogy ezek csak "kozmetikázások" a meglévő technológiákat tekintve, de ha jól belegondolunk, a Wright-fivérek óta (1903. december 17.) a repülőgép sem fejlődött túl sokat. A benzinmotort és a légcsavart felváltotta a sugárhajtómű, a gépek túlnyomásos kabint kaptak és százszor olyan magasan repülhetnek, tíz-hússzor gyorsabban, de a lényeg ugyanaz. Meghajtás és áramlik a szárny körül a levegő :-)