Egy boeing 736-os vagy egy airbus a320 (amúgy egy és ugyanaz) repülőgépből, ha kifogyna az üzemanyag menet közben 10 ezer méter magasan mi lenne? Szépen levitorlázna, mert ugye van két szárnya és senkinek semmi baja nem lenne, vagy lepottyanna a gép?

Ha nem is szépen de levitorlázna..

keresd vissza a Kölni járat történetét...a bőingnek leállt mind a négy motorja, a főpilóta vitorlázva tett le háromszáz utassal egy gépet úgy, hogy az autópályán csak néhány autó rohant ki a szántásba a meglepetéstől..

ezt a megoldást tanítják, ráadásul nem tud csak úgy pottyanni. Ki van ez találva.

Első minősítését nem nagyon értem. Elég erős. Lelke rajta.

Ha csupán ennyi a gond, akkor nem zuhan le kőként egy repülő. A kérdezett gép röpképes marad, s a pilótáknak van idejük arra, hogy megfelelően konfigurálják a gépet, s felkészüljenek a leszállásra. Van idő arra, megnézzék a kézikönyvet, megtegyék a szükséges lépéseket, s leszállásra alkalmas repülőteret találjanak.

Felszálló légáramlatok emelő hatására nem lehet úgy építeni, mint egy kis vitorlázógép esetében. A magasságból nagyjából folyamatosan veszíteni fog.

Ha az óceán közepén történik, ahol szigetek sincsenek, akkor baj van.

Egyébként volt már rá példa arra, hogy semmiféle műszaki hiba nem volt, az üzemanyag mégis elfogyott. Pl. rossz időjárás miatt várakoztatni kellett a gépet, elirányítani más reptérre, s annyira összeesküdtek a dolgok, hogy végül elfogyott.

És olyan is, hogy átszámítási hiba miatt sokkal kevesebbet tankoltak, mint amennyit kellett volna.

Pitot-Cső

[link]

Nem ott valóban másképp mérik .. statikus csövekkel vagyis úgynevezett Pitot-Prandtl-cső.

Az tulajdonképpen a gép oldalából orrából .. kiálló duplafalkialakitasú(koaxiális) cső amely van bene két furat egyik ilyen kúpos kialakítású ami menetirannyal szemben van ezzel mérik a dinamikus nyomást a masik magan a csövön az oldalán repülésirannyal merőlegesen van tulajdonképpen úgy működik az egész hogy a belső középső csőbe egy kúpos elejűre kialakitott furaton bearamlik a levegő es ott a levegő által létrehozott ugynevezett torlónyomás keletkezik (torlópont) ezt beljebb méri egy eszköz ami összehasonlitja a statikus nyomást(az oldalfuratot nyomó levegő nyomásával es kiszamitja a computer ebből a sebességet és a magasságot is (de hogy ez pontos legyen mindig bekell állitani egy standard nyomast ami ugy 1038 milibar körül van atlagossan ettől lehet eltérő (Leszallas előtt amugyis kell metart kérni abba benne van minden (időpont szelsebesség szelsebesség iránya szélökés latotávolság/ palya jegesedés hőmérséklet harmatpont es légnyomás ) ha ez m3gvan .. akkor uzemanyagmenyiseg hasznosteher... standard teher... beirjuk az fmc be a metarral egyutt ami ksiszamolja a leszallasi sebességet varhato palyahosszt a megallasig .. stb