Régen nem érezték az emberek a vidéki mellékvonali gőzösök 30-35 km/h menetsebességét kevésnek?

Mivel ez még így is a messze leggyorsabb alternatíva volt, aligha érezték akkora problémának.

Harang a legtöbb európai gőzösön nem volt.

Minden csak viszonyítás kérdése. Manapság a mellékvonali Bzmot 30-40 km/h-ját lassúnak érzed, mert beülsz az autódba és a vasútvonal melletti úton akkor is mész legalább 60-at, ha kátyús és vigyázol a futóműre.

Ám a '80-as években, mikor a mellékvonalakon még jócskán erőlködtek a két és három hajtott tengelyes kis gőzösök, még nem a saját autó volt az összehasonlítási alap. Sőt, az autó úgy általában sem.

Akkoriban a gőzös 30-35-tel pöfékelt. Helyette ott volt a lovasszekér, a kerékpár vagy a gyaloglás. Ezekhez képest jelentősen gyorsabb volt a vonat és nem is fáradtál el annyira, tető és üvegablak védett az időjárástól, rugózás a pálya egyenetlenségeitől. Így akkoriban nem tűnt olyan vészesen lassúnak a vonatozás a mellékvonalakon.

Volt idő, amikor úgy gondolták, ez a sebesség már életveszélyes.

Egyébként régen is voltak nyughatatlan emberek.

Igaz autóról van szó, de egy levélből idézek:

…a Lanciák egyébként kiváló automobilok, de az enyémmel valami baj lehet, mert nem éri el a gyár által garantált 23 km/óra sebességet, melyről én lemondani nem tudok.

A géppel hajtott járművek előtt a vágtázó ló volt a leggyorsabb, aminek az volt a baja, hogy sűrűn kellett váltani, mert kifáradt, s igen-igen drága mulatság volt.

a mostani Bzmotok tempója sem nagyon megy e fölé.

na nem azért mert a vonat nem tudna többet, csak annyira kaka a pálya, hogy ennyivel mehet.

Mivel régen az emberek még nem igen tudhatták, miféle vonatok fognak döcögni évtizedek múlva a síneken, és ez akkoriban kb. csúcssebességnek számított a szárnyvonalakon közlekedő gőzösöknél, nem, senki nem érezte lassúnak. Régen ráadásul sokkal többen utaztak a vonatokon, anyám sokszor mesélte, milyen volt a '60-as években lemenni gőzös vontatta szerelvénnyel Pestről Siófokra, levegőt alig lehetett kapni, akkora heringszindróma volt a vagonokban, hogy az félelmetes.

Ráadásként akkor még vágóállatot is szállítottak a parasztemberek az egykori, ma már rég megszűnt ún. "harmadosztályon", szóval még finom TSZ-illatok is megcsapták az utasok orrát dögivel. :D

"Régen" az emberek jelentős részének természetes volt a kényelmetlenség. Jó esetben volt lovas kocsi, kerékpár, vagy járhatta gyalog. Települések több napi járásra voltak egymástól. Vagy elég csak az alap életvitelre gondolni, kert végében pottyantós WC, nyári konyha, fával fűtött kályha.

De nem is kell messzire menni. Nálunk alapból eléggé elmaradott volt a személyautó állomány az elmúlt pár évtizedet leszámítva. "Nyugaton" már régen klímás, extrákkal teli benzinfalókkal jártak az emberek, olyan felszereltséggel, amit még ma sem feltétlenül kapsz meg egy alsó-közép kategóriás autónál. Nálunk meg voltak Ladák, Moszkvicsok, Skodák. Ezek teljesítménye 60-70 lóerő volt.

Apám Moszkvicsa is ment 130-at. Csak akkor már halálfélelmünk volt benne. Ehhez képest egy mai átlag autóban szinte észre sem veszed a 100+ sebességet.

Vagy egykoron 20 km/h körül voltak korlátozva az autók városban, mert már ez is "félelmetes" sebességkülönbség volt a városi polgárok között száguldozva. Manapság meg városon belül 30-50 határok vannak, de a többség így is 60-70-el rongyol.

De még az elmúlt években is sokat változott az összkép a forgalom sűrűsége és főleg a dinamikája. Már egy alap autó is 90-100 lóerős, nyomatékos, jól gyorsul és olyan kényelmet ad az átlag embernek amiről régen a királyok sem álmodhattak.