A magyar kormány miért nem tartja tiszteletben, hogy nem minden fiatal reál/műszaki beállítottságú?

A kormánynak az oktatáspolitikája kialakításakor a munkaerőpiaci igényeket is figyelembe kell vennie, és mérnökből, informatikusból, matematikusból és természettudós kutatóból marha nagy hiány van, és a friss diplomások számát tekintve a piac nagyobb arányban tud ilyen szakembert felszívni, mint társadalomtudóst.

Gondolom az egekbe emelt ponthatárokat az államilag támogatott képzések esetében mondod, ami valahol a fentiek tudatában azért logikus, ugyanis az állam a véges erőforrásait szeretné olyan szakemberek képzésére fordítani akik tanulmányaik végén a legjobb eséllyel tudnak elhelyezkedni (ezáltal adófizetőkké válni, és közvetlenül hozzájárulni az állami bevételek növekedéséhez).

ma 16:53

A ponthatárok nem, de az igen, hogy milyen szakos hallagatók után és milyen arányban adja az egyetemek részére a hallgatói normatívát (ami az egyetemek többségének a költségvetés 80-90%-át teszi ki éves szinten).

Amiket írsz Kérdező, azok nem bölcsész tanulmányok, hanem jogi és államigazgatásiak. Szerintem te nem vagy tisztában a bölcsészet fogalmával.

Az, hogy a bölcsészeknek ne lenne szakmájuk, az egy hatalmas baromság. Hadd segítsek néhány bölcsész szakmával:

- (Nyelv-, történelem-, irodalom- stb.) tanár

- Történész

- Irodalmár, irodalomtörténész

- Muzeológus

- Numizmatológus

- Levéltáros

- Könyvtáros

- Régész

- Filozófus

- Esztéta

- Hebraista

- Egyiptológus

- Assziriológus

- Sinológus

- Indológus

- Művészettörténész

- Költő

- Műfordító

- Újságíró

... hogy csak egy párat soroljak fel.

Ellenben amiket te írsz, hogy például "nemzetközi kapcsolatok", "nemzetközi tanulmányok" már bocs, de ezek NEM szakmák... ezek képzések, amelyeket max. másoddiplomában lenne szabad meghirdetni, már diplomás politológusoknak, jogászoknak vagy közgazdászoknak. Szakosodás céljából.

Végezetül pedig, ahogyan írják, ezeknek azért ilyen magas a pontszámuk, mert sok jó próbál meg bejutni. Hogy a jogra miért, azt értem. De a nemzetközi kapcsolatok/tanulmányok szakra (még egyszer: NEM szakma egyik sem) teljesen érthetetlen, miért akar ilyen sok ember bejutni, amikor max. csak a szak neve hangzik jól, de egyébként nem adnak használható, piacképes szakmát.

Kérdező, el vagy tévedve. Amiket írtál, az kb. semmi. Az államnak azt is figyelembe kell venni, hogyha valakit kitanít egy képzés keretében, akkor a hallgatóba fordított támogatás anyagilag mikor térül meg. Egy reálterület eseten (mérnök, fizikus, stb.) néhány éven belül visszajön a képzés díja az adó által.

De ha te valamilyen piacképtelen végzettséget szerzel, aztán br.240-ért a mekibe tudsz csak elhelyezkedni, akkor mikor hozol te vissza az államnak annyi pénzt mint egy becsületes mérnök mondjuk. Messze több mint 10 év alatt. Ez az államnak tiszta veszteség. A másik, hogy ilyen piacképtelen képzéseket a leendő hallgatók többnyire (az esetek 90%-ban) időhúzás gyanánt választottak még kb.10 éve. Mert ugye rendes szakma nem érdekelte őket, dolgozni nem akartak (inkább a szülők nyakán élősködtek) időhúzásnak meg jó volt azoknak, akinek a gondolkodása még nem érett meg ahhoz hogy fellelje mivel szeretne foglalkozni. Na ezt a fajta dőzsölést, az állami pénzek ilyen módú elpazarolását kellett kiküszöbölni, és ezért korlátozottak ezekre az állami helyek.

Így már tényleg csak azok kerülnek be, akik elhivatottak, nem pedig minden tehetségtelen bulizós csőcselék.

Nagyon okos volt az állam részéről hogy így alakították át a képzést. Bár még így is akadnak olyan egyetemi kamuképzések, amiknek semmi értelmük és be kéne szüntetni őket.

Amiket felsoroltál valóban a jognak van a legtöbb értelme első szakként. Amúgy bölcsész diplomával is lehet jól keresni.

Egyébként, teljesen jól tette a Kormàny, hogy felemelte a pontokat, jog esetében régen mindenkit felvettek (bár ma is ha fizet érte), ezért van brutális túlképzés belőlük, a szakma felhígult. Elárulom (jogászként), hogy ez a versenyszférában pikk-pakk elhelyezkedés jogi diplomával nem igaz, sokan (komoly!) jogi asszisztensnek is hajlandóak már jelentkezni, rengetegen közigbe mennek vagy pályaelhagyók, ja meg nettó 120-150 forintért mennek ügyvédjelöltnek, utána pedig nem tudnak saját irodát nyitni mert nincs ügyfél (rengeteg az ügyvéd az ország kicsi, közel sincs ennyire jogászra szükség.) Nem véletlen, hogy sokan már nem jelentkeznek jogra, én is akit lehet lebeszélek, mert belsős emberként látom mi a helyzet. Sokkal de sokkal jobban jár az ember egy gazdasági diplomával vagy műszaki területtel stb. A joggal külföldre sem tudsz nyitni, teljesen elzárod magad sok lehetőségtől. Arról nem is beszélve, hogy a papírozós jogászok ideje (akik formanyomtatványokért, mechanikus és jogi tudást igazán nem igénylő munkát végeznek) le fog járni, a mesterséges intelligencia miatt csak azok maradnak majd meg jó pár éven belül, akik hajlandóak pénzt áldozni rá (értsd a nagy nemzetközi irodák), pluszban ahol különleges jogi szakértelem van, amit nem tud más helyettesíteni.

Szóval hidd el, lehet hogy a Kormányt hibáztatod de a Kormánynak nem lehet érdeke és célja munkanélkülieket képezni. Ha azt csinálná amit te mondasz, akkor még inkább erősítené a folyamatot, ami most megy.

Szerintem ez még bőven belefér egy 21. századi modern demokráciába (van Magyarországon egy csomó dolog, ami mondjuk nem, de az másik téma) és nem igazán mondható a tanulási lehetőségek korlátozásának.

Az oktatás nincs ingyen. Kellenek hozzá emberek, akik pénzért dolgoznak és tárgyi feltételek, amik pénzbe kerülnek. Ezeket az egyetemnek ki kell fizetni. Hogy miből? Egy opció az, hogy fizet a hallgató. A hallgató viszont általában nem szeret fizetni. Ezért jön az állam és bizonyos szakokon bizonyos számú hallgatónak megfinanszírozza a tanulmányait. Nem mindenkiét, mert az ő erőforrásai is végesek. Ezért inkább azokat a szakokat támogatja meg, amik olyan szakembereket képeznek, akikre az állam munkaerőpiacról alkotott elképzelései szerint szükség van.

Vannak olyan szakok, amik a leendő hallgatók körében nagyon népszerűek, az állam szerint viszont nincs az a munkaerőpiaci rés, amit be kéne tömni velük, ezért a kevés államilag finanszírozott helyre akarnak sokan bejutni, így magasak lesznek a ponthatárok.

Persze, lehet mondani, hogy a felsőoktatás többről szól, mint a munkaerő kitermeléséről és a tudás önmagában is érték, de az államnak akkor is az az érdeke, hogy legyen munkaerő, különben beborul a gazdaság és a hatalmon lévők mennek a levesbe.

Szóval mit tehetsz, ha nem vagy reál-műszaki beállítottságú? Elmehetsz a felsorolt szakokon önköltséges képzésre aztán megnézheted, hogy neked vagy az államnak volt igaza. Vagy lehetsz magyar-történelem szakos tanár, abból úgyis hiány van.

Pont ez az, hogy nem a munkaerőpiacot kellene csak az államnak kielégítenie, már csak azért sem, mert a munkaerőpiac képes lenne finanszírozni a saját igényeit. Ha hirtelen nullára csökkenne az államilag támogatott közgazdász-, jogász- vagy mérnök helyek száma, fogadjunk akkor is túljelentkezés lenne ezeken a szakokon. (Az egyetlen, amiért nem csinálják meg ezt, mert ez tovább erősítené a társadalmi szegregációt: a gazdag jogászok befizetnék a gyerekeiket a jogászképzésre, és a rendszer be lenne betonozva.)

E helyett, egy normális államnak a kultúrát, humán tudományokat is kellene erőteljesen támogatni, csak hogy ne egy kultúrbunkó országunk legyen.

"E helyett, egy normális államnak a kultúrát, humán tudományokat is kellene erőteljesen támogatni, csak hogy ne egy kultúrbunkó országunk legyen."

Ha megnézed az általános -és középiskolákat, már ott is messze túlsúlyban vannak a humántárgyak a reáltárgyakkal szemben.

Hogy egy társadalom mennyire lesz kultúrált, az szerintem nem attól függ elsősorban hogy az állam milyen egyetemi képzéseket támogat jobban. Sokkal jobban függ a kommunikációs csatornák által kiadott információ minőségétől és szinvonalától.