Van itt valaki, aki otthagyta az orvosi egyetemet és átment mérnökire?

Jelen!

Azért mentem orvosira, mert mindig én voltam a legjobb tanuló a kortársaim közül. Felelősségteljes is voltam, érdeklődő minden iránt, nagyon jó agyam is van ahhoz, ami logikus, viszont magolni sose szerettem. Valahogy mindig is az volt belém nevelve a suli, a társadalom által, hogy aki ilyen tehetséges, annak egyértelműen ott a helye az orvosin, hiszen kárba veszne a tudása e nelkül.

És az orvosi milyen? Magolás! Vannak érdekes dolgok is, de az a töménytelen rengeteg magolás igazán embert próbáló. Ott már nem te leszel az egyedüli ügyes és okos, hanem csak átlagos vagy, és ha szó szerint visszamondasz valamit (mert anaton úgy kell), már nem mondja senki, hogy ügyes vagy, nem ismernek a tanárok...vagyis inkább úgy fogalmazok, hohy az orvosi egyetem itthon nem a tehetség alapján működik, hanem ismeretség alapján. Nagyon belterjes, és az lesz a sikeres, akinek van hátszele, orvosok a szülei vagy terjedelmes támogatást ad bizonyis intézeteknek. Ja meg van a zseni kategória, aki mindenből 5-ös még így is, és lelkileg is rendben van.

Miért hagytam ott? Lelkileg nem bírtam a 2-est, az anaton a bukást. Bár utálok magolni, mégis őszintén próbálkoztam, mégse jött össze. Volt, hogy a vallásba menekültem, majd gyógyszerekhez, és majdnem öngyilkos lettem :( Nemrég volt az a hîr is, hogy az Óbudain kiugrott egy diák az ablakból, én meg tudom érteni.

Azt javasolták, hogy kezdjem el az ápolóit, de én mindenképp egy szakma csúcsán levő valaki akarok lenni, ráadásul tudom, hogy egyesek milyrn butak orvosin és csak a szüleik miatt maradnak meg ott, biztos nem fogok ilyeneknek engedelmeskedni -.-“

Egy ertelmes javaslat a vegyészmérnöki volt, főleg, hogy a matekot nagyon szerettem mindig. Itt már minden félévben benne voltam az évfolyam legjobb 3 helyében, ami meg is nyugtat lelkileg, hogy orvosin nem én voltam a hibás, és hogy nem vagyok egy csődtömeg.

Hát én végzett orvosként meg rohadtul nem értek egyet.

Elsőnek az fáj, hogy az erős orvosis mezőnyben nem nyalták a tanárok a seggét, mint gimiben. És itt tanulni kell, hú mily meglepő.

Ami a seggelést illeti, igen, kell seggelni, de mondjuk az anatómia egy elég logikus tárgy. A neuroanat része az már kevésbé vagy csak én nem találtam meg benne a logikát. Az izmok eredése és tapadása például nem értem miért probléma. Ami iszonyat seggelős az a gyógyszertan és kb ennyi, meg a bikém de én azt nem szerettem lehet ezért tanultam nehezen.

A hátszél dolog is hülyeség. Pláne kis elsős-másodikasként ebből semmi nem érezhető, ez is az első válaszoló önigazolása, hogy miért a csúnya orvosi a hibás és miért nem ő. Az egyik csoporttársnőm az egyik Prof. lánya volt. Soha nem éreztük, hogy kivételeznének vele. Diploma után, ha az ember már munkát keres akkor persze jó, ha az embernek vannak ismerősei, de ehhez nem kellenek orvos szülők. Van egy sebész kolléganőm, tudtommal nem orvosok a szülei, de nem is lényeges. Minde nyáron szabadidejében bekéretkezett az áhított leendő munkahely sebészeti műtőjébe asszisztálni, vagy csak figyelni. Nem volt kérdés amikor végzett, hogy felveszik-e. PhD képzéseknél szintén ez a helyzet, lehet hogy benyomják a prof. gyereket, de ha te az adott intézetnél végeztél TDK munkát három éven keresztül akkor téged is fel fognak venni.

Az orvosi egy mekós egyetem, itt dolgozni és tanulni kell, nem elég szimplán csak okosnak lenni. Ezért nem ment az első válaszolóbak, mert leülni és tanulni már lusta volt, egyébként utólag az anat is tiszta logika sok helyen, a nevezéktan is, csak ugye kellene hozzá némi latin szókincs, amit sokaknak pont az anat ad meg. Olyanért meg nem kár, aki azért jött orvosira, hogy kielégítse a nárcizmusát, mint az első válaszoló. Nem azért kell orvosira jönni, mert ez egy presztízs szakma, vagy mert hogy te legyél a legjobb. Én sose akartam legjobb orvos lenni, sose akartam prof lenni, én betegeket akartam gyógyítani, aki meg igazán jó kutató az meg nagyon érdekelte, hogy az adott molekula hova köt be. Szóval lehet szidni az orvosit, de szerintem a lehet, hogy kissé butább kolléganő ezerszer jobb orvos lesz, szimplán azért, mert érdeklik a betegek, érdekli az orvoslás, mint az első válaszoló akit csak a siker, meg az elismerés érdekel, aztán bedepizik amikor őnagyságának nem nyalják fényesre a seggét.

Ó és tőlem soha, senki nem kért vissza szó szerint semmit. A lényeget kell elmondani, és tudni, mi az ami számít és mi az ami nem.

Az mondjuk, hogy melyik agyidegnek mi a neve az nyílván adott és nem lehet mellébeszélni. De ez nem szó szerinti visszakérdezés. Talán egyedül a belgyógyászati negatív státusz az, amit szó szerint tudok, de ezt meg soha nem kérdezte senki.

Utolsó válaszoló,te orvosi dinasztiából jössz? Volt orvos a családban?

Csak azért kérdezem,mert köztudott,hogy igenis számít,hogy kinek a kije vagy. Nyilván valaki örökölhet nagyon jó géneket és ezért ér el ugyan olyan jó sikereket,mint a kedves papa és mama,de sajnos van,hogy a háttér számít egy-egy vizsgán. Megy a telefon,hogy xy jön vizsgázni,tessék átengedni és társaik.

Lehet,hogy neked nem volt seggelés az anat,nekem sokszor az. Lehet azért,mert rohadtul semmit sem értek sokszor a gyakorlatok. 20 fő összezsúfolva egy pici terembe,a felét nem hallottam és nem is láttam. Így nem lehet megtanulni. Bikém számomra egy tök logikus tárgy volt,mondjuk nem értem,hogy miért kellenek az egyenletek,képletek hozzá,mert annak viszont sok gyakorlati haszna nem volt.

Mindenki tudja,hogy tanulni kell az egyetemen,ahogy máshol is. Érnek igazságtalanságok,ahogy máshol is. Olyan vagy megszokod vagy megszöksz.

Én meg úgy látom ötödévesként, hogy igen, rengeteget kell magolni orvosin, de ha csak ennyit csinálsz, ki is törölheted vele. Itt a magolás része a legkönnyebb, majd amikor össze kell tudni rakni meg kapcsolni a dolgokat, a felhalmozott tudást, meglátni az összefüggéseket és alkalmazni őket a gyakorlatban, ráadásul úgy, hogy nem lesz időd órákon át totojázni egy beteggel...Na ez a kihívás. Nekem senki ne mondja, hogy az orvosi a magolásról szól. Az orvosi olyan komplex gondolkodást igényel, ami igenis nem az átlagos kategória. Első, ha neked nem is ment, azért leszel szíves nem ledegradálni a szakot.

Anatot be kellett magolni? No shit Sherlock, de be kell látni, hogy ha egyszer az egészet átvetted, akkor már baromi logikus. EKG-t meg nem anaton kell megtanulni elemezni, köszöntem szépen, mi szerintem nagyon jól begyakoroltuk, több tantárgyból is.

Mérnökin is az első pár félévben bőven kell "magolni". Legalábbis a szaktárgyakból biztosan, mert matekból meg fizikából mindenkinek megvan annyi alap, hogy értse az egyetemi anyagot, de aki addig soha nem látott pl. tranzisztort annak el kell fogadnia hogy oké az úgy működik ahogy, ilyenek az alapkapcsolások és kész. Amíg nem áll össze a sok-sok külön tanult szaktárgy egy nagy rendszerré, addig nehéz a képzés. De amint össze tudod kapcsolni az új tanult anyagot a már megtanulttal, hirtelen nagyon egyszerű lesz minden.

Feltételezem orvosin is nagyon hasonló a jelenség. Előbb az alapokat kell valahogy tisztességesen lefektetni, aztán azokra építve már valóban "egyszerű" és logikus a képzés maradéka.