Aki az orvosira jár, hogyan viselitek el a stresszt és az önbizalomhiányt?

Igaz másik szakra járok, de a stressz/motiválatlanság nálam is rendszeresen megjelenik. Nekem bevált,hogy tanulás előtt/vagy este elalvás előtt tiktokon "tanulós,napi rutinos" videókat nézek. Azokban a videókban (általában külföldiek) levideózzák röviden a napjukat,hogy mennyi mindent csinálnak és közben tanulnak, ez nekem is ad valamennyi motivációt.

Nem orvosis vagyok, de velem is ez van így az egyetem végére, pláne az online oktatás után. Azt érzem, hogy belefásultam a monotonitásba, hogy három éven keresztül szinte minden egyes órámon ugyanazt csináljuk, hogy hónapokig az óráról órára való készülés tölti ki a napjaimat, majd jön a vizsgaidőszak stb., ráadásul tapasztalatom szerint elég sok a bizonytalanság az egyetemi életben, nem túl egyértelmű a kommunikáció, sokszor késve jutunk információkhoz, a tanárok és ügyintézők nem válaszolnak a megkeresésekre. Illetve elég sok mindennel kell egyszerre foglalkozni, legalábbis nekem szinte minden órámra van valamilyen beadandó, prezentáció, olvasnivaló és ugye ott vannak még a zh-k és vizsgák is. Nehéz ezt menedzselni és iszonyat stresszes, fárasztó is. Ezt pedig csak megnehezítik azok a tanárok, akik esetleg még bunkók is vagy direkt ki akarnak cseszni veled stb., ez is csak csökkenti az ember motivációit, önbizalmát. Lehet mondani, hogy az egyetemen már nem fogják a kezed, magadra vagy utalva, felnőtt vagy stb., és valóban mindenki máshogyan kezeli ezeket a helyzeteket, de azért meglepődnék, ha a többségi vélemény az lenne, hogy oh hát ez semmiség, mi ez nekem…. Nekem az egyetemben talán ez jelenti a legnagyobb nehézséget és nem is maga az anyag. Ha nem tudnám rendszeresen kipanaszkodni magam a családomnak és a barátaimnak, ha nem tudnánk együtt szenvedni, ha nem lenne aki ad némi érzelmi támogatást, megerősítést stb., akkor valószínűleg eddig sem jutottam volna el.

Minden szakon általános ez az az érzés, ami abból következik, hogy itt már magadnak dolgozol, és az oktatóknak nem az a feladata elsősorban, hogy agyon dicsérjenek, hanem átadni a tudást. Keress fel egy pszichológust.

És mégis kitől vársz érzelmi támogatást?

Nekem érzelmi támogatást sokszor az istenhit ad.