Biológusok mennyire tudnak elhelyezkedni?

Úgy mondják, PhD alatt nincs is tisztesságes állás - ez nem teljesen igaz, vannak olyan munkák, amikez nem kell ilyen magas végzettség, de azért fizet. Kihalálsos alapon működnek, így nem ez a jellemző. A többség külföldön próbál elhelyezkedni, vagy pályaelhagyó lesz (esetleg határterületen dolgozik, gyógyszergyárak igen sok embert tudnak felvenni, de ide érkezhet biológus, biomérnök, gyógyszerész és orvos is). Lényegesen több embert vesznek fel, mint ahány befejezi a képzést, de még az ő számuk is több, mint amennyire ténylegesen szükég lenne. Ezért fokozottan számít a "nyüzsi", azaz ha a képzés ideje alatt megmutattad magad, TDK-ztál, bekerültél egy kutatócsoportba, akkor később jobb esélyeid vannak bent is maradni, mintha a képzés végén (vagy után) próbálnál állást keresni.

Kutatóként mindenképpen a doktori a cél, számít a szakosodás. Bizonyos szakok kevésbé állásgazdagok, emiatt nem is annyira népszerűek (mindegy, hogy szakirányú vagy nem a diplomád, most az érdeklődési körről van szó), de még itt is túlképzés folyik. Ilyenek jellemzően a rendszertanász szakirányok, ökológia, terepi megfigyelést igénylő szakok. Érdekes ellentmondás pl. az ELTE etológia, ami ugyan kis szak, nem lenne szükség annyi etológusra, mint ahányat képeznek (nagyon népszerű), de mivel jelenleg jó helyeken publikálnak, jó eredményeik vannak, jó bevételük van, megy a szekér, ezért szám felett is el tudnak tartani munkatársakat. Velük szemben pl. a neurobiológia az ELTE keretein belül alig él, a Pázmányon jobbak az anyagi feltételek, így oda megy mindenki (mondjuk doktori/posztgraduális munkára). Vagyis megoszlik, hogy édemes-e az adott szakirány választani, és az adott egyetemen érdemes-e, vagy máshol. Ezt általában az határozza meg, hol van hely.

Ha az állás a cél, és nem a kutatás, vannak állásmágnes szakok, emiatt ott sok a hallgató. A molekuláris szakirányok mindig sok embert vonzottak, vonzanak, meggyőződésem szerint jóval szám felett képeznek, mert igaz, hogy onnan a legjobbak a lehetőségek állást találni (említett gyógyszergyárak), de azok az állások nem biológus, hanem élettani diplomát kérnek - az meg nem csak a biológus képzésről jön. Ennek ellenére az ökológus szakirányon végzett ismerőseim (Msc-nél megálltak) majdnem mind gyógyszergyáraknál helyezkedtek el. :) Én molekuláris szakirány után doktorit végeztem, ökológiai kutaócsoporthoz kerültem, ez meg a fordítottja. (Tudtommal nem ez az áltlános, senkit nem ismerek, aki hasonló pályát futott volna be.) Bsc-vel nehéz elhelyezkedni, egyre magasabb képzettséggel könnyebb, de a lehetőségek is korlátoltabbak.

A biológusok számára az a járható út, ha PhD-t szereznek, jelentős publikált teljesítményük van és magas szinten tudnak angolul. Ez esetben nincs probléma az elhelyezkedéssel.

Nagyon fontos, hogy jó egyetemen szerezze az ember a diplomáit és már hallgatóként kiépítse a szakmai kapcsolatrendszerét és jó témavezető segítségével.

Biológus szempontból jó egyetemek:

ELTE (evolúcióbiológia, etológia, immunológia), SZIE (ökológia, zoológia), Szeged (molekuláris biológia), Debrecen (hidrobiológia).