Miért olyan lehetetlen, hogy ennyi idősen tudjam, hogy mit szeretnék?

Ne foglalkozz mások véleményével. Honnan ismernének ők jobban, mint amennyire te ismered magad?

Kövesd a céljaidat. Lehet, hogy egy nap megváltoznak, lehet, hogy nem, a lényeg, hogy tegyél és tanulj.

(Amúgy én hetedikes koromban elhatároztam hogy kémikus leszek, és most vegyészmérnökire járok, ami azért majdnem ugyanaz, szóval szerintem nagy esélyed van rá hogy megmaradjon ez az érdeklődési köröd :D)

En kb. hateves korom ota tudom, hogy milyen temakor erdekel (szamitogepek, programozas, es hasonlok), es - bar nem tudtam pontosan megmondani, hogy azon belul mivel fogok foglalkozni - informatikus lettem.

Egyebkent nehezen mondtam volna meg a pontos teruletet. Amikor altalanos iskolaba mentem, meg nem volt web (arpanet mar igen), es amikor egyetemre jelentkeztem, meg lenyegeben nem letezett az a terulet, amivel az elso munkahelyemen elkezdtem foglalkozni (es az infrastruktura nem tette lehetove azt sem, amivel a harmadikban).

Én állatorvos szeretnék lenni. Anyukám két hetente megkérdezi mi akrok lenni, és amikor mondom, ak csak annyi a válasz "még mindig?". Naggyából tíz éves korom óta állatorvos szeretnék lenni.

Tanúlj és mutasd meg a szüleidnek és akik kételkednek benned, hogy képes vogy rá!

HAJRÁ ;) 14L

Szia:)

En mar 7.-ben eldontottem, hogy orvos szeretnek lenni.8.-ban is sokat erdeklodtem az orvostudomany felol es mrgjobban megtetszett.Anyum orult ennek, de nem nagyon hitte hogy meg 9.re is ez lesz az almom.7.-ben azt is eldontottem, hogy mas varosban szeretnek liceumba menni. A szuleim azt hittek, hogy ugy is egy ev alatt sokat valtozok.Eljott 8. vege es latsd mas varosba kerultem liceumba.Apum meg mai napig nem hiszi h en tenyleg orvos szeretnek lenni.De ha kitarto vagy celodert, es nem esel ossze minden szonak amit ellene mondanak , akkor nagyon is van esely ra, hogy orvos legyel. :)

Három évesen, az első óvodai napom végén amikor a nagyim hazavitt, odaálltam a szüleim elé, és azt mondtam nekik, hogy orvos szeretnék lenni. Akkor csak mosolyogtak rajtam. Múlt csütörtökön pedig kaptam egy SMS-t, hogy felvettek az orvosira... :)

Van, aki tudja, van, aki nem. Van, aki időközben változtat, van, aki nem. Na és?? Nem mindegy? A lényeg úgyis az, hogy amikor a kezedben a friss diplomáddal elmész először dolgozni ugyanannyira szeresd, amit választottál, mint akkor, amikor a kollégáiddal a nyugdíjba vonulásodat fogjátok ünnepelni... :)

Ne törődj mások véleményével! Tanulj, és váltsd valóra az álmaidat! Sok sikert!