Egyetemi gólyák, akiknek otthonról el kell költöznie, ti hogy élitek ezt meg?

Egyáltalán nem stresszelem magam ezen, több, mint 3 éve ezt a pillanatot várom.

Ráadásul hétvégente itthon leszek, úgyhogy nem olyan hűde nagy dolog, nem lesz időm hiányolni őket, 5 nap után úgyis találkozunk.

Koleszba megyek egyébként, nagy érdeklődéssel várom, hogy mi lesz. :)

Én direkt azért jelöltem meg olyan egyetemet, amely 200 kilométerre van tőlem (ELTE), hogy egy kicsit új környezetben is legyek :)

Én már nagyon várom, hogy új embereket ismerjek meg, új helyeket fedezzek fel (a pesti helyismeretem jelenleg: Nyugati, Westend meg egyszer elmentem a PPK főépületéhez), új helyeken bulizzak.

Csak a kollégium miatt aggódok. Ha nem vesznek fel, akkor nagyon nehéz lesz kinyögni egy albérletet...

De mindenesetre én nagyon várom :D

én már régen voltam gólya, de nagyon vártam. eleinte volt csak honvágy, mert nem volt olyan a természetes közeg, amit már itthon megszoktam.

de aztán egyre jobban megszerettem. sétálni a városban, vásárolni, barangolni, amit itthon nem tehettem meg a kis faluban..