Mit gondoltok, érdemes lenne mentőápolónak tanulnom nőként? Másodállásban nagyon szívesen csinálnám.

Én előtte pincérkedtem, és igen, néhány rekeszt odébb rakni van annyi, mint egy fél ember súlya megemelve. De ez senkit sem érdekel sajnos. Amikor tisztnek kezdtem tanulni, én is ápolóként akartam menni, hogy legalább rutint szerezzek addig is. De villámgyorsan felvilágosítottak, hogy ne is álmodozzak róla.

Amúgy nagyon kínos, hogy az egész állomáson (4-en voltam az országban) állomásonként max. 1-2 nő van, azok közül is sok orvos, ők azért kivívják a tiszteletet, de amúgy... több kérdés szólt a magánéletemről, és több tekintet volt a mellemen, mint amit szakmailag kaptam az összes pasitól összesen. A saját hencegős történeteikkel traktáltak naphosszat, már aki szólt hozzám egyáltalán. Egy mentőtiszt nővel hozott össze egyszer a sors, egyik gyakorlatom alkalmával. Ő félrehívott a szobájába, és azt mondta, addig meneküljek, míg van rá lehetőségem. Nagyon nem javasolta, hogy ebben dolgozzak. Ő maga is utálta, főleg azt, hogy elvileg ugye felettese lenne két férfinak a kocsin, de úgy kezelték, mintha dekoráció lenne. Kényelmetlen helyzetek adódtak. Ha amazon típus vagy, aki leüvölti egy rakat pasi fejét és helyreteszi őket, akkor persze más helyzet. De amúgy nem valami vidám munkahely.

Mellékállásban meg nem tudom elképzelni. 12 órás munkarend, de ha 11:40kor jön be egy hívás, ami eltart 3-4 órát, akkor nem 12, hanem jóval több. Nem tudod előre kiszámítani mikor érsz haza. Munkaruhád magad biztosítod, és ami ráment, azt hazaviszed és otthon kimoshatod. Télen-nyáron, éjjel-nappal, ünnepnapokon...

Inkább valami önkéntes munkát keress, sok kórház szívesen veszi, ha valaki bemegy, olvas a betegeknek, vagy játszik a gyerekekkel. Hasznos, lehet mellékállásban csinálni, és az időt is beoszthatod. Csak pénzt nem kapsz érte (bár, ha a mentős fizut nézzük, majdnem nincs különbség, hogy kapsz, vagy sem).