Tanul valaki olyat, ami már kiskorában érdekelte? Nem veszítettétek el a lelkesedéseteket?

Nekem gyerekkoromban nem igazán voltak álmaim arról, hogy mit akarok csinálni később, de tipikusan "gyerekkori álom" szakon tanulok: régészeten. :D Én vagyok az egyetlen az évfolyamon, aki önbevallása szerint nem gyerekkori álmát teljesíti épp. Nem kicsit később, 17 éves korom körül jött csak, hogy őskori régészetet akarok tanulni, hiába mondták nekem is, hogy éheshalós szakma. Eddig ez volt életem legjobb 3 éve szóval egyáltalán nem bántam meg a dolgot. (majd 10 éve múlva, haha) A képzés közben viszont kicsit találkoztam a földtudománnyal és rájöttem, hogy az is érdekel, szóval elkezdem a szakot szeptemberben. :D

Persze ezek nem csak hirtelen fellángolások nálam, régebben is érdekeltek ezek a dolgok, egyszerűen csak sose gondoltam bele, hogy valaha ilyesmivel foglalkozzam. Emlékszem az általános iskola végi pályaválasztási tanácsadáson is valami olyasmit mondtam, hogy érdekel a földrajz és a természet, csak aztán valahogy elvesztem a középiskola idején és mostanra tértem vissza ezekhez.

Egyébként én úgy vettem észre magamon, hogy sokkal lelkesebb vagyok a tanulás és a tudományok iránt, mint gyerekkoromban. Például tavaly volt szerencsém eljutni a Londoni Természettudományos Múzeumba és a lelkesedésem finoman szólva is földbe tiporta a leghiperaktívabb 6 éveseket is.

2. vagyok

Én eddig abban a tudatban éltem, hogy geológusokra és geofizikusokra van kereslet, ha máshol nem, akkor külföldön. :O Ennyire nehéz lenne elhelyezkedni ezzel a két szakkal?