Villamosmérnöknek tanulok. Mennyire fontos, hogy jól teljesítsek az egyetemen?

Gondolom, a sokak, akik mondják, szentül hiszik, hogy te tudod, hogy mit hoz a jövő.

Másféle kiindulási pont az lenne, hogy ezek a sokak feltételezik, hogy be tudod lőni a felkészülést a kívánt vizsgaeredményre.

Az alapozó szaktárgyakra mindenképpen. A szabadon választhatók közül azokat érdemes amelyek nem "trendiek" mert a trendiek elmúlnak. Emlékszem kb. 15-16 éve minden arról szól, hogy az ATM hálózatok (nem a bank automata) lesz a jövő technológiája, szinte mindenki elkezdett ATM-ezni, egytemeken is stb. Mára gyakorlatilag eltűnt. Viszont az Ohm törvénye, a Maxwell egyenletek, a transzformátor, generátor több, mint 100 év után is kitart.

Az elektroncsövek is már több mint 100 évesek és még mindig egy csomó helyen találkozni velük.

Az, hogy holnap milyen programnyelven fogunk programozni valami egzotikus jószágot azt nehéz előre megmondani. De pl. a PLC alapelve változatlan kb. 35-40 éve. A real-time ütemező működése szintén változatlan (bár ma már szinte mindenki azt hiszi, hogy real-time = nagyon gyors; és valódi real-time rendszer már szinte nincs). Az alapvető kapcsoló és védelmi készülékek sem változtak az elmúlt kb. 50-60 évben (maximum a méretek) /azért nem merek más évszámot mondani mert 60 éves volt a legidősebb tankönyv amiben ezeket láttam/ és szerintem aki villamosmérnök lesz ezzel tisztában kell lennie. Tehát ismerd meg ezeket a fogalmakat lekapcsolás, leválasztás, kapcsoló, nyomógomb, váltókapcsoló, relé (különböző akár egzotikus kivitelek mint pl. tartó vagy más néven támaszrelé vagy bistabil relé), mágneskapcsoló (kontaktor), szakaszoló, megszakító, terhelésszakaszoló, terhelés kapcsoló. Illetve ugyanezek félvezetős megoldásai. Ismerd az egyenírányítókat (1 fázis, háromfázis, több ütemű, nem vezérelt, félig vezérelt, teljesen vezérelt). Ma már nem lehet elkerülni a teljesítmény invertereket (DC-AC konverter), DC-DC konverterek (step-up kivitel is!). Ismerd az alapvető áramköri elemek legfontosabb tulajdonságait vezeték, kábel, sorkapocs, ellenállás, kondenzátor, tekercs, kapcsolók. Mindenzt DC-n, 50Hz-en és kb. 1MHz-ig és ha nem csak és kizárólag erősárammal akarsz foglalkozni akkor DC-től kb. 800MHz-ig mindenképpen, de ma már inkább azt mondom 3-5GHz-ig (bár ott már nagy különbség nem lesz, mert valahol 800MHz-1GHz környéken kezd átalakulni a jelvezetés, addig lehet használni a koncentrált paraméteres helyettesítő képeket, utána már inkább hullamvezetés és elosztott paraméteres kép az ami elkezd működni, tehát a 3Ghz és az 5GHz között nincs akkor különbség mint az 500MHz és a 3GHz között). Szintén ismerd meg alaposan az átütés és annak a környékét. Ha villamosménrök leszel, nem mondhatod, hogy én kérem mikroprocesszoros vagyok és nálam 3,3V-on végett ér a villany, utána már nagyfesz. Alapszinten a néhány mikrovoltos rendszrtől a technikailag még elterjedt 1,5MV-os rendszerig legalább alapvetően értsed a kihívásokat, mert más kihívások vannak ott ahol néhány mikrovoltot kell pl. megmérni (pl. orvos elektronika) és más ahol nagy távolságra kell átvinni 1,5MV-ot. Ugyanígy nem mondhatod azt se, hogy 10mA a legnagyobb áram amit el tudsz képzelni. Szintén legalább alapvetően legyen fogalmad arról, hogy mit jelent ha 0,1mA-t kell átvinni és mit jelent ha 6kA-t (nem zárlati áramról beszélek).

A zárlati áram 100 éve is feladat volt, ma is. Ugyanígy figyelembe kell venni egy proci belsejében mint az Albertirsa-Vinyica távvezetéken. És ez most csak az amivel az elmúlt napokban-hetekben találkoztam.