S. O. S. kérdés: Miért nem bírom az iskolát? Többit lent és hosszú 16/L

Nagy gondban vagyok. Egyszerűen nem megy az iskolába járás. ismét a 9. osztályt kezdem mivel előző iskolám egyenlő volt a pokollal, ezért most divat modell iskolában vagyok női szabó szakon. Nem ismerem annyira még az osztálytársakat, viszont nem tűnnek rossznak mint az előzőek. Barátokat fix, hogy nem szerzek úgy hiszem nem fognak csesztetni.

Az előző iskolában is úgy volt - de ott okkal - hogy mindegy hova megyek az épületben, a sok kortárstól, idegentől nagyon ideges leszek. Világ életemben jobban szerettem felnőttekkel (óvónők később tanárok) beszélgetni. Vannak barátnőim (kortársak).

Nem tudom mennyire normális, de szavakban nem tudom eléggé kifejezni mennyire visszavágyok az általános iskolámba. Nem mindig volt szuper de a hangulat családias volt, a tanárokkal lehetett beszélgetni, nem tűntek el szünetben. Együtt lehettem a barátaimmal, az osztály jól működött, összetartó volt. Esküszöm amikor látogatóba mentem és beléptem az életbe, elfogott a nosztalgia és olyan nyugalom járt át mint amikor hazaérek. Abban az általánosban voltam 8 évig és nyolcadikra az elsőtől számított emberekből kb 7-en maradtunk, a többiek később jöttek.

Nem tudok barátkozni és nem szeretem az idegeneket, sokáig tömegben lenni ahonnan nem mozdulhatok vagy nézhetek ki az ablakon (villamos, busz, metró).

Ezen a héten csak hétfőn voltam, keddtől péntekig dokim kiírt mert náthás lettem.

Tudom, hogy nem vagyok kislány, de olyan rossz, hogy nincs senki akit ismerek és az épület is idegen. Magántanuló szívesen lennék de nincs rá pénz és nem tanulok ahhoz elég jól, hogy az legyek. Elfogadó lelkizős vagyok. Akivel rosszban vagyok bár ilyen csak azzal szokott lenni aki az egész világot utálja, azt sem csesztetem vagy mondok rosszat neki, ha nem tetszik valami vagy gond van, szívem szerint kommunikálással megbeszélném az illetővel de a mai világban már inkább szívják egymás vérét és ott tesznek keresztbe a másikak ahol tudnak, a lény, hogy nem szoktam okot adni, hogy kiutáljanak csak nem illek sehova.

Mit tudnék tenni? Úgy érzem már megint, hogy nem illek sehova és sehogy nem fog sikerülni legalább egy picit úgy jól éreznem magam, hogy más is észrevegye, hogy ott vagyok és élek... :/

Van 2 szülőim amit akkor használok el amikor szeretnék. Nem csak emiatt erősen afelé hajlok, hogy hétfőn ne menjek, de az eszem és a lelkiismeretem azt mondja ilyen f szság miatt ne pazaroljak el egy értékes alkalmat. Valószínűleg megyek, de már most félek.

16/L