Manapság számít, hogy egyetemi vagy fősikolai diploma?

"Vagy valóban úgy lenne, hogy a BSc/Ba az egy régi fősulis diplomának felel meg, az MSc és Ma pedig egyetemi diploma?"

Pontosan így van.

"Egyébként vannak Magyarországon olyan munkakörök, ahova csak MSc-vel vesznek fel, vagy mindenhova elég a BSc is?"

Hogyne lennének. Pl. a műszaki képzések egy részén csak galibát okozott az osztott képzés bevezetése, mert bizonyos munkák elkészítésére és benyújtására csak okleveles mérnök jogosult, ami MSc-vel leszel. De ugyanez igaz pl. a pszichológusokra is.

Első jól mondja.

Csak MSc/MA-val, azaz egyetemi diplomával végezhető tevékenységek például

- Orvos

- Jogász (bíró, ügyvéd stb.)

- Középiskolai tanár

- Építőmérnök (aki alá is írhat)

stb. Régen ez volt az "okl. mérnök", azaz egyetemet végzett mérnök. A mai BSc az volt régen a "mérnök" vagy "üzemmérnök", főiskolai végzettséggel. Ők elsősorban kivitelezésre, üzemeltetésre voltak jogosultak, nem tervezésre.

1/ A BSc (Hons) nincs a magyar oktatási rendszerben, ez egy kicsit "feljavított" BSc, például 4 éves, de még mindig nem MSc. Itt elmagyarázza: [link]

2/ Nagyvonalakban igen, BSc = főiskolai diploma, MSc = egyetemi diploma. A részletekben azonban van különbség:

Régebben a főiskolai szakok eleve főiskolai szaknak lettek tervezve, nem az egyetem alsóbb szakaszának. Eleve 4 évesek voltak (a Külker a maga 3,5 évével kivétel volt); és az egész képzés eleve gyakorlatiasabb, kevésbé elméleti, tartalmát tekintve egyszerűbb képzésnek volt tervezve, mint az egyetemi képzés.

Például míg a Közgázon (ma Corvinus) piackutatásból a Malhotra nagyon vastag könyvét tanulták, addig a Külkeren (ma BGE) Veres Zoltán sokkal vékonyabb könyvét. És így sorban, minden könyv vékonyabb, egyszerűbb volt, sokkal könnyebb volt az egészet elvégezni. A Kandón (ma Óbudai Egyetem) tárt karokkal várták a kibukott Műszakisokat. És aki végzett, az eleve csak üzemmérnök volt, az eredeti tervek szerint üzemeltetést stb. végzett.

Most csavartak ezen az egészen. A főiskolai szint (BSc) csak 3 éves, viszont színvonalában elméletileg egyetemi szint. (Elméletileg – nem tudom, most mi van a gyakorlatban.) Nincsenek vékonyabb tankönyvek, egyszerüsített tananyag, könnyebben elvégezhető tanmenet. Ma a főiskolai szintűek is az egyetemi színvonal alsó három évét járják végig (mondom: elméletileg, azután a gyakorlatban nem tudom, mi van). Valószínűleg azonban a Kandó továbbra sem BME, azaz a szintkülönbség megmarad a tanári kart és a hallgatói színvonalat is tekintve.

A jelenlegi bolognai rendszert én emiatt eleve elhibázottnak tartom, mert így van egy olyan (számos...) réteg, aki két szék között a padlóra esik: az egyetemi szint túl nehéz vagy érdektelen neki, mégis kénytelen (mondom: elméletileg) az egyetemi szintet tanulni a főiskolai diplomáért.

Az élet persze jobban igazodik a valósághoz, mint a minisztériumokban ülő szakemberek, és fű alatt újra kitermeli az eredeti főiskolai szintet:

a/ részben gyengébb "egyetemekkel" (nem hiszem, hogy az Óbudai hoznà a BME szintjét vagy a BGE a Corvinusét)

b/ részben újabb szak-ötletekkel, ilyen például az általad hozott BSc hons (ugye 4 éves főiskolai képzés – nyilvánvalóan arra tervezve, hogy a munkaerőpiacon boldogulj vele, máskülönben csak +2 év egy MSc ha tovább akarnál tanulni)

c/ vagy a nálunk most indult "üzemmèrnök-informatikus" (Bprof) szak, amely a hajdani főiskolai szak emulációja, erről lásd bővebben https://www.gyakorikerdesek.hu/kozoktatas-tanfolyamok__speci..

#5-ös jól leírta a valóságot. Annyi korrekció, hogy a BSc lehet 3; 3,5; 4 éves is!

És a Kandó még mindig tárt karokkal fogadja a bukott BME-seket. :D

A saját szakomat tudom mondani (villamosmérnök, BME). Itt egyszerűen szétnyisszantották az ötéves képzést és lett egy 3,5 meg egy 2 éves belőle. A plusz félév annak köszönhető, hogy diplomamunkát így kettőt kell csinálni. Ráadásul behozták az önálló labor nevű borzadályt, ami néha felér egy (kisebb) diplomamunkával. De megtartották az MSc-ben is, ráadásul 2 félév. Most ott tartunk, hogy 7 projekttárgy van (3 BSc/4 MSc). Na ez azért nem ugyanaz, mint a régi ötéves, ahol csak 3 volt, és abból egy diplomamunka.

Másrészt, az egyetemi alaptárgyakat (matek 1-4, fizika 1-2, elektromágneses terek), amik ugyebár logikusan a képzés elején foglalnak helyet otthagyták a BSc-ben csak a felsőbb matekot, és a fizika 3-at vitték át. Buktak is sokan terekből, végül annak is áttették egy részét MSc-re. De a volt főiskolások nem tanultak ennyi valszámot, komplex-függvénytant, differenciálgeometriát meg hasonlókat. Minek is? A Kandón a mai napig nincs a tereknek megfelelő nehézségű hatalmas szórótárgy.

Ami a szakirányokat illeti már BSc alatt van specializáció, ágazatválasztás. Szóval gyakorlatilag, ha valaki értelmesen elvégzi, akkor nem alaptudást, hanem egy elég specializáltat kap. Ezután MSc-re menni újra matekot, fizikát vagy tereket tanulni, gazdasági és kamutárgyakkal szarakodni nem sok embernek van kedve. Nincs is nagyon értelme. MSc-n már éppen ezért sokkal lazábbak a követelmények - kell nekik az ember.

Tehát a korábbi főiskolai (3 év + diplomamunka) közel sem ugyanaz, de mégis sokan lenézik a BSc-t, mert egyenlőségjelet tesznek köztük. Illetve a volt főiskolák kénytelenek sokkal lejjebb adni, a felhozatal azért nem a legjobb. A BME szívóereje nagyon nagy. És hát az, hogy mindenhol máshol 280 a ponthatár, magáért beszél...

A többi szakról annyit, hogy én még nem hallottam olyat, hogy pusztán a többlettudásért megérje az MSc. Max a magasabb fizetés reményében, meg a fentebb említett esetekben.