A legtöbb benzinkúton 95-ös és 98-as benzint tankolhatunk. Mik ezek a számok?

Vannak olyan benzinek amelyek oktánszáma nem 0, de nem tartalmaz oktánt... Pl. a színtiszta benzol RON (Research Octane Number, kémiai oktánszám) 120,1.

Tegyük tisztába a dolgokat.

Az oktánszámmal legtöbbször egy benzin kompressziótűrését jellemzik. Mi is ez?

A belső égésű benzinmotorok alapvetően úgy működnek, hogy a dugattyú kompressziója (mikor felefe haladva csökkenti a hengertérfogatot) során összesűríti a benzin-levegő elegyet, majd majdnem a legfelső holtpontban (mikor a felfele mozgás lefelé irányúvá változik) egy elektromos szikra hatására ellobban, és a felszabaduló hőenergia mechanikai munkát végez. Fontos az időzítés. Miért?

Mert egy éghető elegy nem csak szikra hatására tud begyulladni, hanem sok más tényezőtől - rossz minőségű elegy, túl magas hőmérséklet (súrlódás...), stb. Ha a benzin még a felső holtpont előtt magától, nem pedig a szikra hatására ellobban úgy a motor ellen dolgozik (a sűrítés ellen), ez pedig hosszú távon károsítani fogja a motort. Ezt a jelenséget hívjuk kopogásnak.

A kutatók anno kitalálták, hogy a benzinek kompressziótűrését számszerűsíteni kell, hogy szabványosíthassák. Ekkor találták ki az oktánszám kifejezést.

Definíciószerűen egy anyag oktánszáma azt adja meg, hogy a kompressziótűrése mely 2,2,4-trimetilpentán és n-heptán elegy kompressziótűrésével egyezik meg.

Példa: ha egy benzinkeverék oktánszáma 99, akkor az olyan elegy kompressziótűrésével egyezik meg, amely 99% 2,2,4-trimetilpentán és 1% n-heptánt tartalmaz.

Érdekesség, hogy létezik ún. RON és MON érték is (Research Octane Number, Motor Octane number [kémiai oktánszám, motoroktánszám].