Alumínium hőtágulása?

Minden irányban tágul, tehát a zártszelvény éleinek mentén. Az, hogy üreges, nem befolyásoló tényező (csak abban, hogy hamarabb felmelegszik), mivel ugyanúgy tágul, mintha tömör lenne.

Csak azt kell megnézned, hogy mekkora az alumínium lineáris hőtágulási együtthatója, a hőváltozást 50 °C= 50 K (kelvin)-ben határoztad meg, így már nem nehéz számolni; hőváltozás*hőtágulási együttható=hosszváltozás, és amit kaptál, annyival fog változni a méret, tehát a teljes méretet úgy kapod, hogy ezt hozzáadod az eredetihez.

De, az átváltás így megy. Viszont itt a hőVÁLTOZÁSSAL szorzol, ami számértékileg a Celsius-skála és a Kelvin-skála szerint ugyanannyi (ez azért van, mert a két skála egymásnak eltoltja), ezért mindegy, hogy a Celsius-fokból vagy a kelvinből számolod a hőváltozás mértékét.

De megtehed azt is, hogy a kezdő- és végső hőmérsékletet is átváltod kelvinbe, és onnan számolod a különbséget, és látni fogod, hogy ugyanaz, mint a celsiusok különbsége.

Alumíniumra megfelel az α=2,39·10⁻⁵ 1/°C, 20°C-ra.

0K≈–273°C, vagy: 0°C≈273K

akkor: 10°C=273+10=283K és 50°C=273+50=323K

A °C és a K egymásnak eltoltjai, a hosszváltozás képletében a két hőmérséklet különbsége szerepel, ilyenkor mindegy, hogy °C-ban vagy K-ban számolsz:

ΔT=323–283=40K vagy ΔT=50–10=40°C

Hosszirányban: ΔL=α·L·ΔT=2,39·10⁻⁵·2600·40≈2,5 mm

Keresztirányban: ΔL=α·L·ΔT=2,39·10⁻⁵·100·40≈0,1 mm

Ha egyből a teljes hosszt szeretnéd kiszámolni, akkor:

Hosszirányban: L=L0·(1+α·ΔT)=2600·(1+2,39·10⁻⁵·40)≈2602,5 mm

Keresztirányban: L=L0·(1+α·ΔT)=100·(1+2,39·10⁻⁵·40)≈100,1 mm

Hőmérsékletek összegzésekor azonban már nem mindegy, hogy °C-ban vagy K-ban számolsz.