Miért tud a réz kétszeresen pozitív kationt képezni pl. Cu(II)-szulfidban? Ugy [Ar] 3d10 4s1 a felírása, de hogyan lesz két leadható elektronja az 1 helyett és mi történik a harmadik párosítatlanul maradó elektronnal?

A CuS nem ionos vegyület, hanem kovalens óriásmolekula.

Sajnos ez a középiskolai "tanítás" hátránya hogy a d mező elemeibe a hülye tanár/tanárnő belesúlykolja az ionos jelleget. Nem, a d mező elemei nem képeznek ionokat vegyületeikben, azt kizárólag az alkálifémek teszik meg és még az alkáliföldfémek sem, a Mg már kifejezetten kovalens vegyületeket képez. Gázfázisban pedig létezik MgCl kovalens (e- pár kötésű) molekula is.

[Ar] 3d10 4s1

Ez a réz atom alapállapotú e- konfigurációja (gázfázisban) de nem ezzel képez vegyületet:

Az [Ar] 3d10 az úgynevezett nemesfémhéj ami könnyen megbontható, ezért a réznek létezik 3 féle oxidációs állapota vegyületeiben:

Cu(I) Cu(II) Cu(III)

Igen van +3 oxidációfokú réz vegyület is, én elő is állítottam annak idején a Veszprémi Egyetem Szerves Kémia Tanszékén de donor molekula kellett hozzá: acetil-acetonát, amivel a Cu(III) komplexet képez.