Valaki segít ezeket megválaszolni? Töriből TZ-t írok pénteken, el vagyok havazva, szvl aki jó töriből segítene? Tudom hogy sok, ezért kérek segítséget )): LEHET VALAMI KÉTSZER VAN MEGADVA, ÖSSZEVISSZA MÁSOLTAM KI!

Egyistenhit (monoteizmus): vallási elképzelés, mely szerint a világot egyetlen istenség teremtette, és az ő akarata irányítja. A legelterjedtebb monoteista vallások: a zsidó, a keresztény és az iszlám vallás.

Biblia: az Ószövetség és az Újszövetség kanonizált, részben a zsidóság és teljes egészében a kereszténység számára szent, isteni sugalmazásra írott iratok gyűjteménye.

Ószövetség: másképp Ótestamentum. A Biblia első része, ami mind a zsidóknak, mind a keresztényeknek szent könyve. Az iszlám hitűek is elismerik prófétáit. A nevében szereplő szövetség elnevezés az Úr és a választott népe közötti szövetségre utal, ami előrevetíti a Krisztus személyével szimbolizált új szövetséget.

Újszövetség: vagy Újtestamentum a keresztény Biblia második része.

A zsidó vallás fő jellemzői:

Palesztina történetének fő forrása a Biblia ószövetségi része (a zsidók szent könyve)

Őrzi a kettős eredetet (ábrahámi=keleti, mózesi =nyugati)

Ábrahám fia Izsák, annak fia Jákób, akinek 12 fia a 12 törzset jelképezi. Az éhínség elől Egyiptomba mennek, ahol József népe sokasodik, de a fáraó pusztulásra ítéli őket.

Mózes a Sínai-fsz-en bujdosva kapja meg az Úr parancsát a zsidók Kánaánba való vezetésére (égő csipkebokor)

A sivatagban az Úr törvényeket ad népének (kőtáblák, tízparancsolat)

Az üdvözülés a választott nép kiváltsága

Salamon templomot épít Jeruzsálemben

A Jahve-és az Elohim-kultusz egybeolvad (Úr , Isten): Jahve a zsidók felett uralkodó egyetlen Isten (a két megőrzött teremtéstörténet jól mutatja ezt)

Salamon alatt (Kr. e. 970—930, X. sz.) idegen kultuszok, halála után romló körülmények

Próféták fellépése, akik az Úr büntetését jövendölik Jahve elhagyása miatt (kis-és nagypróféták, az engedetlen próféta: Jónás—története kritikával illeti a választott nép képzetét)

Az ország szétesése, babiloni fogság

A vallás megtartja a zsidóságot, de az istenhit át is alakul: Jahve a mindenség teremtője és a földkerekség egyetlen istene; szigorú monoteizmus

Az Ószövetség kanonizációja (kb. 1000 év termése) [kanón=mérővessző, mérték]

A római korban követhetik vallásukat, ez segíti az idegen uralom elviselését.

A vallási hagyományok megőrzését képviselik a farizeusok (eredetileg írástudók). Szerintük a jeruzsálemi kultusznál fontosabb a kis közösségek vallásgyakorlata a zsinagógákban (a gyülekezetek házaiban), ahol a rabbik magyarázzák, értelmezik az Ószövetség tanítását, vezetik a szertartásokat. A farizeusoknak nagy szerepük volt a zsidó vallás továbbélésében a jeruzsálemi templom pusztulása után.

A zsidóság régen várta a Megváltót (Messiás), aki megszabadítja elnyomóitól, a sok szenvedéstől. Az Ószövetség tele van ilyen utalásokkal, jövendölésekkel.

Földesúr: a föld és az evvel járó kiváltságok tulajdonosa a középkorban és az újkor kezdetén. Lehetett világi és egyházi személy.

Lovag: a középkorban a teljes vértezetet viselő, karddal, lándzsával felszerelt, ezekkel harcoló lovas katonák elnevezése volt. Katonai szolgálatukért hűbérbirtokot kaphattak. Miután a felszerelés, a ló, a kísérőszemélyzet kiállítása meglehetősen költséges dolog volt, ezért csak kevesek kiváltsága lett a lovagi életmód. A lovagok fénykora a 11-14. század.

Nemesség: az uralkodó osztály a feudalizmus korában. A föld magántulajdonának kialakulásával keletkezett, alapját a földesúri földtulajdon képezte. Politikai és egyéb előjogokkal rendelkezett, a birtoknagyság szerint rétegződött, s az egymással létesített alá-fölé rendeltségi viszonyokból fejlődött ki a hűbériség.

Uradalom: nagy kiterjedésű birtokok gazdálkodási és igazgatási egysége. Magyarországon a 13. századtól alakultak ki, a középkorban jelentős mértékben függetlenedtek a királyi hatalomtól és a vármegyétől. Területi kiterjedésük évszázadokon keresztül alig változott. Az uradalmak egy része az 1945. évi földosztásig megmaradtak.

Jobbágy: földesúri joghatóság alatt álló, a földtulajdonosnak különféle szolgáltatásokkal, az egyháznak és az uralkodónak adókkal és szolgáltatásokkal tartozó parasztság a feudalizmus viszonyai között.

Robot: a földesúr háztartásában és birtokán a jobbágyok által ingyen végzett munka, a feudális járadék egyik formája. A feudalizmus korai szakaszára jellemző. Az árutermelés fejlődésével egyre inkább háttérbe szorította a pénzjáradék.

Pápa: a római katolikus egyház feje, aki az egyházjog szerint az egyház legfőbb tanítója, kormányzója és bírája, Szent Péter utóda.

Szerzetesség: a remeteségből kifejlődött, a görögkeleti és római katolikus egyházban létező intézmény. A szerzetességet elfogadó személyek fogadalmat tesznek az engedelmességre, a szegénységre és tisztaságra (szüzességre), mely egyes szerzetesrendeknél még egyéb fogadalmakkal egészülhet ki

Bencés rend: a római katolikus egyház és a kereszténység első szerzetesrendje, amelyben Szent Benedek reguláját követik. Nevüket alapítójukról, Szent Benedekről kapták, aki a VI. század elején Itáliában kezdett szigorúbb szerzetesi életet élni, és írta meg szerzetesi szabályzatát, azaz reguláját.

Pálos rend: magyar alapítású férfi remete szerzetesrend amely a mai napig működik. Hivatalos neve: Szent Pál első remete szerzeteseinek rendje. A rendet Boldog Özséb esztergomi kanonok alapította, amikor 1250-ben egyesítette a Patacs-hegyi és a pilisi remetéket.

Kolostor: a szerzetesek lakhelyéül szolgáló épületegyüttes. A szerzetesi mozgalommal együtt az V. században alakult ki Egyiptomban a remeték lakásaiból.

Katolikus egyház: a világ legnagyobb keresztény közössége. A katolikus egyház küldetése Jézus Krisztus üzenetének hirdetése, a szentségek kiszolgáltatása, valamint a felebaráti szeretet gyakorlása.

Polgár: A király alá tartozó, önkormányzattal, saját bírósággal, földtulajdonnal, katonasággal rendelkező város lakója.

Céh: azonos mesterségben dolgozó kézművesek nagy hatáskörrel rendelkező érdekvédelmi szervezetei a feudalizmus korában.

Román stílus: a római, az ókeresztény és a bizánci művészet ötvöződéséből keletkezett, a 11-13. századi Európában uralkodóvá vált művészeti stílus. Legjelentősebb alkotásai az építészetben jöttek létre, melynek jellemzői a vaskos falak, az épületek tömör formája, masszív pillérek és oszlopok, vízszintes vagy félköríves térlefedés és félkörív alakú nyílások alkalmazása.