Elektromos csengő építése?

Ez a kép most jó. Az talán nem annyira baj, hogy hosszú, bár a gyáriak jóval rövidebbek, hanem az, hogy a felerősítésnél, nagyon merev. Nézd meg a gyáriakban a felerősítésnél mennyivel vékonyabb van. A jobb oldalon, a felerősítésnél kellene valamit kitalálni, talán elvékonyítani, hogy könnyebben tudjon mozogni. Középen az érintkezőket (a hosszabb és rövidebb csavart) pont szembe kellene tenni. A vasmagot kicsit tedd közelebb a lemezhez. Az se előnyös, hogy a vasmaggal szemben van egy lencsefejű csavar. Itt sík-sík, egymással párhuzamos felületeknek kellene lenni. A tekercset húzd el jobbra, úgy, hogy a vasmag a két furat közé essen.

A képen úgy látom, hogy a tekercs egyik kivezetését az érintkezőnél, ahhoz a hosszabb csavarhoz kötötted. Elektromosan ez jó, de így a huzal is kissé akadályozza a lemez mozgását. Ezt inkább a jobboldali tartólemezhez kösd.

A legfőbb probléma szerintem, hogy az a lemez a felerősítésnél túl merev, annak könnyen, finoman kellene mozogni.

Multiméterrel nemigen lehet megmérni, mert ez egy impulzusszerű feszültség. Oszcilloszkóppal lehetne megnézni az alakját és nagyságát. Annyi támpontot tudok, hogy régen egy 24 V-os relét egy elektronikával be-ki kapcsolgatva oszcilloszkópon megnéztem milyen feszültség indukálódik a tekercsében. Meredek felfutású és gyors lefutású tüskeszerű volt az alakja, a feszültség legnagyobb értéke kb. 400 V volt. A tekercsben indukált feszültség függ az áramváltozás nagyságától, a közben eltelt időtől és a tekercs induktivitásától: Ui=L·ΔI/Δt

Kikapcsoláskor a tekercs árama nullára csökken vagyis itt a ΔI a tekercsben folyó árammal egyenlő. Az induktivitást vasmagos tekercsnél nehéz kiszámolni, bár méréssel meghatározható, és azt sem tudjuk, hogy mennyi idő alatt csökken az áram nullára.