Mekkora tömegű csapadék keletkezik 75,0 g tömegű, 30,0 w%-os Pb(NO3)2 oldat és fölös mennyiségű kálium-jodid-oldat összeöntésekor?

A fölös mennyiség azt jelenti, hogy az összes ólom-nitrát el fog reagálni, és a neki megfelelő csapadék fog keletkezni. A maradék kálium-jodiddal nem kell foglalkozni. Fordított esetben a KI fogyna el, és az ólom-nitrátból maradna felesleg, ebben az esetben a KI mennyisége határozná meg a keletkező csapadék (ólom-jodid) mennyiségét.

Először felírjuk az egyenletet, majd kiszámoljuk az oldat tömegéből és a tömegszázalékból az oldott anyag tömegét, majd ennek moláris tömegét összerakjuk a periódusos rendszer segítségével, és kiszámítjuk a tömegéből és a moláris tömegéből az anyagmennyiségét. Ebből az egyenlet együtthatói alapján megállapítjuk, hogy mekkora anyagmennyiségű ólom-jodid csapadék keletkezik, majd ennek összerakjuk a moláris tömegét, és a kettőt összeszorozva kijön a tömege:

Pb(NO3)2 + 2 KI -> PbI2 + 2 KNO3

vagyis 1:1 arányban keletkezik az ólom-nitrátból az ólom-jodid (ami a lehető legegyszerűbb arány)

m(o.a.)=m(o.)*(m/m%/100%)=75 g * 0,3 = 22,5 g.

M(Pb(NO3)2)=(207+2*14+6*16)g/mol=331 g/mol

n=m/M=22,5 g / (331 g/mol) = 0,068 mol

Ez az ólom-nitrát anyagmennyisége, de a keletkező ólom-jodidé is, mert 1:1 az arányuk.

M(PbI2)=(207+2*127)g/mol=461 g/mol

m=n*M=0,068 mol * 461 g/mol = 31,348 g.

Remélem érthető voltam és kapok zöld kezet.