Valaki segitene, csak eligazitas kell, onnantol menni fog egyedul is (matek)?

Engem is egyre jobban érdekel.

Sajnos, én sem jutottam eredményre, de nekem most úgy tűnik, először érdemes lehet kiszedetni a képleteket a Wolfram Alpha-val, vagy képként feltöltetni, mert így ASCII alakban nagyon könnyű apró zárójel, precedencia vagy előjel hibákat ejteni (műveletek ,,kötési'' sorrendje, stb.).

Most azért akadtam el, mert akárhogy is ellenőriztem, akár a Wolfram Alpha-val, akár a GNU Octave-val, mindkettő azt mondja, hogy a két kifejezés nem egyezik: nemcsak nem hozható azonos alakúra, de még kiszámolva sem azonosak.

Wolfram Alpha

= = = = = = =

x:

[link]

y:

[link]

z:

[link]

Baloldal, xz - y:

[link]

Jobboldal, (z-1)(x+y):

[link]

A baloldal és a jobboldal kiszámolt értéke nem egyezik.

Gnu Octave

= = = = = = = = = =

Persze el is üthettem valamit, ezért most nézzük meg a GNU Octave hozzászólását (ingyenes, és Ubuntu-n készen megvan a csomagrendszerben). Írjunk egy GNU Octave scrip-file-ot:

x = (3^-(5/6))-(3^(1/3))*(2^(1/2))-(2^(5/6))

y = (3^(-1/2))-(2^(1/2))

z = (3^(-1/3))+(2^(1/3))

baloldal = x * z - y

jobboldal = (z - 1) * (x + y)

Elnevezzük a file-ot mondjuk kerdes.octave néven, és parancssorba beírjuk:

octave kerdes.octave

Íme a válasz, ezt írja ki a gép:

x = -3.4211

y = -0.83686

z = 1.9533

baloldal = -5.8456

jobboldal = -4.0591

Egyszóval a GNU Octave is ugyanazt számolta ki, mint a Wolfram Alpha, és ő sem tartja egyenlőnek a két oldalt.

Szerintem csak valami egész apró hiba lehet, valami zárójelezési vagy értelmezési hiba, és az eredeti példa ettől esetleg csak egy lehelettel különbözik, azon múlt ez az egész, és az összefüggés eredetileg tényleg igaz, és a megoldás tényleg tartalmaz valami fontos elvet vagy ötletet.

1)

Ha gondolod, kiszedetheted a kérdést a Wolfram Alpha-val, mert ő ki is nyomtatja a szép törtes-hatványos alakot, és ott jobban meglátszik mindenféle apó félreértés, zárójel- vagy precedenciahiba.

2)

Ha meg kényelmesebb úgy, beszkennelheted az eredeti példát, vagy az ha körülményes, leírhatod a példát képként Paint-ben, és felteheted a kepfeltoltes.hu-ra.

Sok sikert kívánok minden esetre,

Ha javasolhatok valamit, hagyd a büdös francba a Wolfram Alpha-t, csak elhülyít, leszoktat a gondolkodásról. Anélkül is egyszerűen megoldható a feladat, ha ismered a hatványokkal végzendő műveletek szabályait.

Két tipp

1. Ha a feltételen elvégzed a kijelölt műveleteket, a következő marad:

x = y*z

2. Célszerű a kitevőket egységesíteni

1/2 = 3/6

1/3 = 2/6

Így könnyebben lehet a műveleteket elvégezni.

Végigcsináltam, és az x = y*z egyenlőség fennáll.

DeeDee

***********

Sem a feladat egyenlete, sem az x = yz segédképlet nem érvényes.

* A segédképletnél valószínűleg az yz szorzattá bontásának vegyestagja lett elszámolva,

* a feladatnál pedig valószínűleg egy műveletisorrend-hiba történt a begépelésnél, vagy pedig egyszerű elütés.

Ahogy a politikában is, meg a rendőrségnél is éppen az a az a nehéz, ha valakinek azt kell bizonyítania, hogy ,,NEM volt ott'', ,,NEM mondta azt'', ,,NEM adott/vett át amazt'' stb..., ugyanúgy itt sem lesz könnyű kézzel bizonyítanom, hogy miért is NEM érvényes az x = yz egyenlet.

Ha egy egyenlet eleve számszerűen NEM IGAZ, akkor a kézi számolásnak nincs értelme, bár ha valaki nagyon akarja, kézzel is levezetheti, hogy miért is NEM IGAZ az adott egyenlet.

Megpróbálom én is megtenni egy külön oldalon a kézi módon végzett cáfolatot is:

[link]

Mindenesetre a számolásos ellenőrzés elutasítását nem értem, hogy jöhet szóba, szerintem ez a matematika lényegét tagadja meg.

Mindenképp gyanakvást kellene, hogy keltsen, ha egy feltételezett egyenlet eleve nem megy át a numerikus teszten.

A Wolfram Alpha és a GNU Octave egyszerűen olyan eszköz, mint csillagásznak a távcső, kémikusnak a lombik meg a kémcső, fizikusnak a rengeteg műszer. Ezek sem gondolkodnak helyettünk, de nélkülözhetetlen eszközei a kutatásnak, mert segítenek elválasztani az igaz dolgokat a hamistól, és ezáltal képesek vagyunk gyümölcsöző területek vezetni az elméleti kutatást is. Nekik köszönhetjük (mármint általában az ellenőrző műszereknek), hogy a tudomány egyáltalán elszakadhatott a gyökereitől (a görögök előtti mitológiától, a görögök filozofálásától, a középkori skolasztikától, és a XVI. századi alkimiától). Mindezek az előfutárok filozófiai értelemben lehettek szépek és kifinomultak, csak hát éppen nem illeszkedtak a VALÓSÁGhoz. A régi korok emberének ez nem volt baj, de ma a tudományt a tényeknek való megfelelés irányítja, enélkül nem lehet tudományról beszélni.