Hogy vannak a kötések?

A szigma és pi kötés egyszerű. Az első kialakuló kovalens kötés mindig szigma, a többi pi.

A polaritást a részvevő anyagok elektronegativitásának a különbségéből tudhatjuk. Ha a különbség kicsi, apoláris lesz a kötés és minél nagyobb a különbség annál inkább polarizált lesz.

A delokalizáltság kicsit bonyolúltabb. De álltalában akkor lép fel delokalizáció ha egymást követik kétszeres és egyszeres kötések. De nitrogént vagy oxigént tartalmazó gyűrű esetében a heteroatom nemkötő elektron párjával is kialakítható egy delokalizált rendszer. Erre példa lehet a furán.

A kötő atomok elektronegativitásuk különbségéből meg lehet mondani. Már nem igazán emlékszem hogy miket tanítanak milyen különbségeket szabnak meg határoknak. De ha jól emlékszem 0,5 alatt apoláris kov., 0,4-2,1 poláris kov., a 2,1 fölött ionos.

De a valóságban nincs éles határérték a kötések közti átmenet nem éles sok esetben a környezettől is függ. De az egyszerűség kedvéért kikellett választani pár határpontot. Viszont ezek nem egységesek és lehet hogy rosszul emlékszem rájuk, vagy a tanárod máshogy várja el. Így ha biztosra akarsz menni akkor meg kéne kérdezned tőle hogy miket fogad el.

Meg még vannak álltalános "szabályok" amiket megjegyezhetsz hogy ne keljen folyton az EN-t nézegetni. Ezek nem minden esetben helytállóak, de a kémia már csak ilyen mindig van pár kivétel.

- Az I-II főcsoport elemei többnyire ionos vegyületeket alkotnak a halogénekkel (kivéve hidrogén).

- Az átmeneti fémek többnyire ionos vegyületeket alkotnak a halogénekkel.

- Az félvezetők és átmeneti fémek álltalában erősen polarizált kovalens kötést alkotnak.

- A nem fémek pedig kovalens kötéseket.

Persze mint mondtam mindig vannak kivételek úgyhogy nem lehet túlzottan ezekre támaszkodni

Nem, az ammóniában és a szén tet ben sincsenek kettős kötések így minden kötés szigma.

Esetleg egy másik megközelítés. Eddig ugye azt mondtam hogy az első kötés szigma a többi pí, de azt nem hogy miért van így.

Ugyan úgy ahogy az atomok elektronfelhője felosztható lehetséges orbitálokra, két atom közti területen is kialakulnak ilyen orbitálok ha kötést alakítanak ki. Ezeknek a neve a szigma és pí.

[link]

A két atom közti tengely energetikailag a leg kedvezőbb, ezért az a tér rész fog először megtelni. Mivel ez a térrész már foglalt a következő kötésnek máshol kell helyet foglalnia, ezért azok a képen látható módon helyezkednek el. Ez a pí kötés.

(ha megfigyeled ezek a kötések eddig egy síkban vannak, a rájuk merőleges tér rész még szabad. Ezért a másod pí kötés az elsőre 45°-os szögben elforgatva alakul ki. Ezzel betöltve a teret. Ezért normál körülmények között nem látunk háromnál több kovalens kötést két atom között, mivel az már fizikailag nem fér el.)

Az ammóniában 3 kötés van összesen, mind egyszeres kötés tehát szigma. Fontos arra figyelni hogy egy atom képes kialakítani több szigma kötés, de két atom között csak egy lehet, a fent említett okok miatt.

Ugyan ez a szén tet.-nél a központi atom alakíthat ki több szigma kötést de két atom közt csak egy lehet. Mind a négy C-Cl kötés egyszeres szigma kötés.

(amúgy ha kell valamiben segítség nyugodtan íj privátban, szívesen segítek.)