Ilyenkor hány G az erő?

Ezen kalkulátor (jobb oldalt olvasható a kalkuláció folyamata):

[link]

szerint 3,36 G

Gyakran van értelme fajlagos erőről beszélni, ami alatt azt értjük, hogy mekkora erő hat egy testre tömegegységenként, amit például az élettani vonatkozások motiválhatnak. (Amennyiben az eredő erőről van szó, akkor ez Newton II. törvénye értelmében éppen a test gyorsulását fogja adni.)

A másik, hogy erre a fajlagos erőre (amire gyakran g-erőként hivatkoznak), aránylag magától értetődő egy olyan egységet választani, amivel sokat találkozunk (például ahogy a nyomást is gyakran atmoszférában mérjük). Az erre választott egység pedig a „sztenderd nehézségi gyorsulás”, amit G = 9,80665 N/kg-nak választottak még 1901-ben, és történetileg egy, a Föld 45° szélességén nyugalomban levő tárgyra ható fajlagos erőt jelenti, ha az alátámasztásától eltekintünk*. (Ami ugye megegyezik egy, ugyanott elengedett, szabadon eső tárgy gyorsulásával.) Persze, amíg a nehézségi gyorsulás pontról pontra változik a szélességi kör mentén, ez a mértékegység állandó. Tehát hiába tök más a Föld gravitációs tere ott, ahol a Vénusz van, a Vénusz körül hintamanővert végző űrszondára ható g-erőt nem az ottani gravitációs térhez viszonyítva adják meg, hanem ehhez a mértékegységhez viszonyítva. (Ugyanúgy amúgy, ahogy az 1 atm mértékegység is egzaktul, és a körülményektől függetlenül 101 325 Pa-nak van definiálva, még ha ez nem is feltétlenül egyezik 8 tizedesjegy pontossággal a tengerszintre vonatkoztatott átlagos, földi légnyomással.)

[link] en.wikipedia.org/wiki/G-force#Unit_and_measurement

Az első két válaszadó feltételezéséivel élve tehát a pontos válasz a kérdésre, hogy

(120 km/h)/(1 s)/(1 G) = 2 000 000/588 399 ≈ 3,399 054 043.

[link] WA input: (120 km/h)/(1 s)/(standard acceleration due to gravity on the surface of the earth)

(És a linken érdemes lehet kipróbálni az [Exact form] és a [More digits] gombokat a végeredménynél.)

*De a Föld forgását figyelembe vesszük, szóval ezt vagy gyorsuló vonatkoztatási rendszerben kell érteni, vagy korrigálni kell a földfelszín gyorsulásával az adott helyen.

(Bocsánat, ezt a választ csak kiegészítésnek szántam, és talán túlságosan is szőrszálhasogató, de néha jó emlékeztetni magunkat a fogalmak közötti kis elvi különbségekre. Az első két válasz teljesen korrekt, és a kérdésben sincs mély elvi hiba. Persze nyilván idő- és pályafüggő, hogy mekkora ez a fajlagos erő, és ha nem tudunk semmit az időfüggésről akkor vagy csak egy átlagos értékét tudunk megadni, vagy a legegyszerűbb idő- és pályafüggést feltételezzük.)