Redoxi reakciókban mi alapján hasonlítom össze az elemek oxidációs számát?

Hogy érted, hogy két irányba? A jódsavban (HIO3) pedig a jód oxidációs száma +5, mert az oxigéneké -2 a hidrogéné pedig +1, és akkor a +5-tel jön ki 0 az egész molekulára, ami ugye semleges kell, hogy legyen. (Ha nem az, akkor már nem molekula, hanem összetett ion, mint például a szulfát-ion.)

+1+(+5)+3*(-2)=0

Ugye ez úgy is kijön, hogy a három darab oxigénatom közül kettő az mindkét vegyértékével a jódhoz kapcsolódik, tehát azok összesen 2*2=4 elektront vonzanak el a jódtól, de a harmadik oxigénatom csak egyszeres kötéssel kapcsolódik a jódhoz, mert a másikkal a hidrogénatomhoz kapcsolódik, és így az csak egy elektront vonz el a jódtól, mert a másikat a hidrogéntől vonzza el, és akkor így összesen 2*2+1=5 elektron van elvonzva a jódtól.

Az oxidációs szám abszolút értéke általában megegyezik az adott elem vegyértékével, de nem mindig. A jódsavban megegyezik, mert minden oxigénatom 2 vegyértékű, a jód 5 vegyértékű, és a hidrogén pedig 1. Viszont ha nincs elektronegativitás különbség, akkor az a kötés nullának számít. Például a hidrogén-peroxidban is két vegyértékűek az oxigénatomok, de az oxidációs számuk csak -1, mert az egymáshoz kapcsolódó kötés nem számít bele, és a -1 az a hidrogéntől elvett elektron miatt van. Vagy például nem csak elemi állapotban lehet 0 egy atom oxidációs száma, hanem például a formaldehid szénatomjának is 0, mert az oxigén elvesz 2 elektront, de a két hidrogénatom meg ad 2*1=2-t, és akkor a -2+(+2)=0.

Az acetaldehidben pedig +1 a formilcsoport (=aldehidcsoport) szénatomjának oxidációs száma, mert a szén-szén kötés nem számít bele, és az oxigén elvesz 2 elektront, a hidrogén viszont ad egyet, és akkor +2+(-1)=+1.

Remélem érthető voltam, és kapok zöld kezet.