Valakinek nincs meg a Nyelvemlékünk Halotti beszéd és könyörgés - Márai Sándor: Halotti beszéd, Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd összehasonlítása? Nagyon megköszönném!

Halotti beszéd és könyörgés:

Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk. Mënyi milosztben terümtevé elevé miü isëmüköt Ádámot, ës odutta volá neki paradicsumot házoá. Ës mënd paradicsumben valou gyimilcsëktül mondá neki élnië. Hëon tilutoá űt igy fá gyimilcsétűl. Gye mondoá neki, mérët nüm ënëik: isa, ki napon ëmdöl az gyimilcstűl, halálnak haláláal holsz. Hadlavá holtát terömtevé Istentűl, gye feledevé. Engedé ürdüng intetüinek, ës ëvék az tilvot gyimilcstűl. Ës az gyimilcsben ha-lálut evék. Ës az gyimilcsnek úl keseröü vala-vizë, hugy turkukat migé szakasztja valá. Nüm hëon mogánek, gye mënd ű fajánek halálut ëvék. Haraguvék Isten ës vetevé űt ez munkás világ belé: ës lëün

halálnek ës pukulnek fëszë, ës mënd ű nemének. Kik ozuk? Miü vogymuk. Hugy ës tiü látjátuk szümtükhel: isa, ës nüm igy embër múlhatja ez vermöt, isa mënd azhuz járou vogymuk. Vimádjuk Uromk Isten këgyilmét ez lélekért, hugy jorgasson ű neki, ës kegyigygyën, ës bulcsássa mënd ű bűnét! Ës vimádjok szen[t] ahszin Máriát ë boudog Miháël arhangyëlt ës mënd angyëlkot, hugy vimádjanak érëttë! Ës vimádjok szent Pétër urat, kinek adot hatalm oudania ës këtnië, hogy oudja mënd ű bűnét! Ës vimádjok mënd szentököt, hugy lëgyenek neki segéd Uromk szinë eleüt Hugy Isten iü vimádságok miá bulcsássa ű bűnét! Ës szobodohha űt ürdüng ildetüitűl ës pukul kínzatujátúl, ë vezessë űt páradicsum nyugalma belí, ës adjon neki münyi uruszág belé utat ës mënd jouben részët! Ës kíássátuk Uromkhuz hármúl: kyrie eleison!

Szerelmes brátim! vimádjomuk ez szëgín embër lilkíért, kit Úr ez napon ez hamus világ timnücë belől menté, kinek ez napon tëstét tömetjök; hogy Úr űt këgyilméhel Ábraám, Izsák, Jakob kebelében helhezjë; hugy bírságnap jutván mënd ű szentëi ës ünüttei küzëkön jou felől johtatnia íleszjë űt! Ës tiü bennetük. Clamate ter: kyrie eleison!

Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd

Apám, teremtőm, istenem,

Mily semmi vagy

És én milyen istentelen.

Mert az, aki apátalan,

A földgolyón

Isten nélkül, magába van.

Távolian reám mered

Szigorú-szép,

Nagyon-nagyon ismert fejed.

Még hallalak mint zivatart,

Te óriás,

Ki nemzett s igazán akart.

Hol vagy? Felelj most, merre vagy,

Hol a szived

S agyad, a fényes ember-agy?

Erős, lehetsz ily gyönge te,

Hogy így heversz,

Minden férfiak gyöngye te.

Tanítottál itt az uton.

Lásd a halált,

Azt is tetőled tanulom.

Arcomra húzva közönyöm

Az életet

S e leckét is megköszönöm.

Fölöttem téli szél visit,

Kriptánk felé

Előre lépek egy kicsit.

Nyugodtan járulok oda,

Hisz ami vár,

Csak ennyi lesz és nem csoda.

Te én vagyok és te vagy ott,

Most elhiszem,

Most már tudom, hogy meghalok.

Apám, teremtőm, istenem,

Mily semmi vagy

És én milyen istentelen.

Márai Sándor: Halotti beszéd„

Látjátok, feleim, szem’ tekkel mik vagyunk

Por és hamu vagyunk

Emlékeink szétesnek, mint a régi szövetek.

Össze tudod még rakni a Margitszigetet? ...

Már minden csak dirib-darab, szilánk, avitt kacat

A halottnak szakálla nőtt, a neved számadat

Nyelvünk is foszlik, szakadoz és a drága szavak

Elporlanak, elszáradnak a szájpadlat alatt

A „ pillangó ”, a „ gyöngy ”, a „ szív ”- már nem az, ami volt

Amikor a költő még egy család nyelvén dalolt

És megértették, ahogy a dajkaéneket

A szunnyadó, nyűgös gyerek álmában érti meg

Szívverésünk titkos beszéd, álmunk zsiványoké

A gyereknek T o l d i - t olvasod és azt feleli, o k é

A pap már spanyolul morogja koporsónk felett:

„ A halál gyötrelmei körülvettek engemet ”

Az ohioi bányában megbicsaklik kezed

A csákány koppan és lehull nevedről az ékezet

A tyrrheni tenger zúgni kezd s hallod Babits szavát

Krúdy hárfája zengi át az ausztrál éjszakát

Még szólnak és üzennek ők, mély szellemhangokon

A tested is emlékezik, mint távoli rokon

Még felkiáltsz: „ Az nem lehet, hogy oly szent akarat ...”

De már tudod: igen, lehet ... És fejted a vasat

Thüringiában. Posta nincs. Nem mernek írni már.

Minden katorga jeltelen, halottért sírni kár

A Konzul gumit rág, zabos, törli pápaszemét

Látnivaló, untatja a sok okmány és pecsét -

Havi ezret kap és kocsit. A Mistress s a baby

Fénykép áll az asztalán. Ki volt neki Ady?

Mi volt egy nép? Mi ezer év? Költészet és zene?

Arany szava?... Rippli színe? Bartók vad szelleme?

„ Az nem lehet, hogy annyi szív ...” Maradj nyugodt. Lehet.

Nagyhatalmak cserélnek majd hosszú jegyzékeket.

Te hallgass és figyelj. Tudjad, már él a kis sakál

Mely afrikai sírodon tíz körmével kapál

Már sarjad a vadkaktusz is, mely elfedi neved

A mexikói fejfán, hogy ne is keressenek

Még azt hiszed, élsz? ... Nem, rossz álom ez is.

Még hallod a hörgő panaszt: „ Testvért testvér elad ...”

Egy hang aléltan közbeszól: „ Ne szóljon ajakad ...”

S egy másik nyög: „ Nehogy ki távol sír e nemzeten ...”

Még egy hörög: „ Megutálni is kénytelen legyen.”

Hát így. Keep smiling. És ne kérdjed senkitől, m i é r t?

Vagy: „ Rosszabb voltam mint e z e k ? ...” Magyar voltál, ezért.

És észt voltál, litván, román ... Most hallgass és fizess.

Elmúltak az aztékok is. Majd csak lesz, ami lesz.

Egyszer kiás egy nagy tudós, mint avar lófejet

A radioaktív hamu mindent betemet

Tűrd, hogy már nem vagy ember i t t, csak szám egy képleten

Tűrd, hogy az Isten tűri ezt s a vad, tajtékos ég

Nem küld villámot gyújtani, hasznos a bölcsesség

Mosolyogj, mikor a pribék kitépi nyelvedet

Köszöni a koporsóban is, ha van, ki eltemet

Őrizd eszelősen néhány jelződet, álmodat

Ne mukkanj, amikor a b o s s megszámolja fogad

Szorongasd még a bugyrodat, rongyaidat, szegény

Emlékeid: egy hajfürtöt, fényképet, költeményt -

Mert ez maradt. Zsugorin még számbaveheted

A Mikó-utca gesztenye fáit, mind a hetet,

És Jenő nem adta vissza a Shelley-kötetet

És már nincs, akinek a hóhér eladja a kötelet

És elszáradnak idegeink, elapadt vérünk, agyunk

Látjátok, feleim, szemtekkel, mik vagyunk

Íme, por és hamu vagyunk

Nyelvemlék

Halotti Beszéd és Könyörgés

1192-1195- ben íródott

1770-ben találta meg Pray György ( Pray-kódex)

első magyar nyelvű szövegemlékünk

Szerkezete/ témája :

2 rész:

1. temetési szertartási szöveg 26 sor

2. könyörgés a halottért

Stílusa: élőbeszéd

megszólítással, felkiáltó kérdéssel kezdődik :” Látjátok feleim…..mik vagyunk? ”/ Mai nyelven idéztem !!!/

ismétlések : / díszítés, nyomatékosítás eszköze/

szavak pl. gyümölcs, hasonlóan szerkesztett mondatok:pl. ugyanúgy kezdődik: „vimággyuk+ = kérjük, imádkozzunk érte”

a szótő ismétlődik, de más ragot, képzőt kap egymást követő szavakban =figura etimologica pl. „halalnec halalaal holz= halálnak halálával halsz

halálnak halála = legrettenetesebb halál

alliteráció: pl”hadlava choltat”=hallá halálát

logikus szerkesztés : a bűnbeesés bibliai történetét mondja el – következménye a halál = szükséges, senki sem kerülheti el

könyörgés – túlvilági élet lehetősége ( gyászolók vigasza)

Kosztolányi Dezső

Halotti beszéd

1933

A költő és az időpont kapcsolata : A költő beteg.

Hogyan kapcsolódik a nyelvemlékhez?

a cím , és az első két szó emlékeztet a szövegemlékre, a többi rész eltér tőle

hagyományra( papok temetési szertartásaira ) és a magyar nyelvre emlékeztet

Központi gondolata/témája :

a halál ,

emlékek visszaidézése,

az ember egyszeri és megismételhetetlen lény („…. Egyedüli példány:”)

az élet csoda- pótolhatatlan(„ homlokán feltündökölt a jegy,

hogy milliók közt az egyetlenegy.”

Kosztolányi: minden ember egyedüli lényét , egyedülvalóságát hangsúlyozza DE!

Ady: ( én-líra- ) az emberek közül való kiemelhetőséget , /különb vagyok másoktól/ hangsúlyozza)

Kosztolányi halottjáról tudunk-e konkrét tényeket? Tudjuk pl: XX.századi, polgár, foglalkozását nem ismerjük, pozitívan élte életét „ Akárki is volt ő, de fény, de hő volt”

Mit tudunk még erről a halottról?( Keresd a vers soraiban)

A költő stílusa:

élőbeszéd- elmondja, hogy minden ember külön érték ;

megszólítással kezdődik, de nem felkiáltó-kérdő

Alliterációk hatásaPl. „itt e kéz

mely a kimondhatatlan ködbe vész” – utal-e a mennyországra/ túlvilágra?

Rímek: páros (kivéve 1. vsz. utolsó 4 sora !nincs már – kincstár rímelése is kifejezi, hogy egyedüli lény minden ember ! )

Nem a halál rettenetéről szól –az élet megismételhetetlen csodájáról

A halál biológiai tény

Nem a túlvilágon él tovább az ember, hanem az emlékekben

Ezek az emlékek eleinte fájdalmasak ( „ jaj összedőlt a kincstár”),

Verszárlat: meseszerű: Hol volt…..

Márai Sándor Halotti beszéd

1951

A költő emigrációban él már ekkor

a cím és az első mondat utal a nyelvemlékre . A verskezdet a verszárlatban ismétlődik.

Központi gondolat/téma:

az emigrációba kényszerültek közös , szomorú élete( nem az élet csodája!)

Emlékek visszaidézése

Keresd azokat a sorokat ,amiből megtudható, hogyan éltek az emigránsok .

Reménytelenség, kilátástalanság – Miért?

A költőnek kell elmondania ( erkölcsi kötelessége) anyanyelvén a gyászbeszédet

Mi fölött? Haza, kultúra elvesztése és az emigráns lét

Az ember nem egyedülvaló, hanem közösséghez kell tartoznia

Stílus:

Nincsenek kiemelkedő költői képek,

a vers szövegével, gondolataival hat ,

rím: egyszerű, többnyire páros

Az ember nem egyedül , önmagában él :

T/1. személy – azonosulás

E/2. személy ( Te , aki emigráltál, Te aki olvasod ) , önmegszólítás is !

E/ 3. személy Ő , aki nem azonos az emigrációban élőkkel . Pl. pap, pribék

Halotti beszéd összehasonlítása Márai Sándor versével

Keletkezése

1192-1195-ben íródott

A legrégibb összefüggő magyar nyelvű szöveg

1770-ben találta meg Pray György ( Pray-kódex)

1950

A költő emigrációban él már ekkor

Lényege

A keresztény világszemléletnek megfelelően a földi és a túlvilági életet állítja egymással szembe: a test mulandó csak por és hamu.

Az emigrációban lassan-lassan feloldódik a nemzeti tudat az eltérő kulturális és nyelvi közegben.

Helye a magyar kulturális hagyományokban

A legismertebb nyelvemlék.

A halotti beszéd a latin szöveg szabad fordítása, még a könyörgés szó szerint követi az eredetit.

Helye az életműben

Kettős lelki tehernek: a száműzetésnek és a történelmi reményveszettségnek súlya alatt jön létre.

Témája

Az egyes ember halála kapcsán az ember jelentéktelensége, a bűnösség, és az esetleges megváltás.

A halál nem az egyes emberé, hanem az egész közösségé. Romantikus nemzetfelfogáshoz hasonlóan a nemzeti halál vízióját idézik az utolsó sorok.

Szerkezete

2 rész:

1. temetési szertartási szöveg 26 sor

2. könyörgés a halottért

Keretes. A keretet nyelvemlékünk, a Halotti beszéd megidézése adja.

Stílusa

Élőbeszéd:

megszólítással, felkiáltó kérdéssel kezdődik.

ismétlések : / díszítés, nyomatékosítás eszköze/ 

alliteráció: hallá halálát 

Nincsenek kiemelkedő költői képek, a vers szövegével, gondolataival hat. 

Szövegegyezések

” Látjátuk feleim szümtükhel,

mik vogymuk: isá, por ës homou fogymuk.

Látjátok feleim, szemtekkel, mik vagyunk: Por és hamu vagyunk.

Beszédhelyzet

Többes szám 2. személynek szól közvetlenül

Többes szám 2. személynek szól áttétesen.

Logikus szerkesztés

A bűnbeesés bibliai történetét mondja el – következménye a halál = szükséges, senki sem kerülheti el.

Könyörgés – túlvilági élet lehetősége ( gyászolók vigasza)

Rím

Egyszerű, többnyire páros

Az ember nem egyedül , önmagában él :

T/1. személy – azonosulás

E/2. személy  ( Te , aki emigráltál, Te aki olvasod ) , önmegszólítás is !

E/ 3. személy Ő , aki nem azonos az emigrációban élőkkel . Pl. pap, pribék

Tanulság

Valamennyi emberre érvényes általános tanulságot fogalmaz meg. A lélek és test kettősége: a test elporlad a lélek azonban örök. A földi élet csupán szenvedés, siralom völgy a „valódi élet” a túlvilágon kezdődik.

A költőnek kell elmondania ( erkölcsi kötelessége) anyanyelvén  a gyászbeszédet.

Mi fölött? Haza, kultúra elvesztése és az emigráns lét.

Az ember nem egyedül való, hanem közösséghez kell tartoznia

Ez csak a kettő összehasonlítása, de hátha ez is elég valakinek.

Köszi Kata-Kata! Azt hiszem megmentetted a vizsgámat :)

Nyomtam egy zöld pacsit!