Kérhetnék valakitől segítséget ezekben a feladatokban? (bővebben lennt)

Ezeknél a feladatoknál mindenhol állandó a nyomás. Bizonyára az izobár állapotváltozásokat tanuljátok. Csúnya neve van, de nem kell megijedni tőle: izo=azonos, bár=nyomás.

Majd tanultok olyanokat is, amikor nem a nyomás az állandó, hanem mondjuk a hőmérséklet, majd mindig a feladatmegoldásoknál arra kell figyeljetek, hogy mi az állandó.

Az izobár állapotváltozás lényege, hogy ha állandó a nyomás, akkor az ideális gáz térfogata meg hőmérséklete ilyen viszonyban van egymással:

V/T = állandó

Vagyis ha növeljük a hőmérsékletet, akkor arányosan nő a térfogat (tehát a hányadosuk ugyanannyi marad). Fordítva is, ha csökkentjük a hőmérsékletet, arányosan csökken a térfogat.

Ennél a képletnél fontos, hogy a T hőmérséklet Kelvinben legyen megadva. Egyáltalán mindig, amikor fizikáról van szó, nem Celsiusban, hanem Kelvinben kell számolni, vagyis a Celsius fokhoz hozzá kell adni 273-at.

Mondjuk nézzük az utolsó feladatot:

4) Adatok:

T2 = T1·0,82

V2 = V1 - 0,46

Állandó nyomás miatt tudjuk, hogy:

V1/T1 = V2/T2

V1/T1 = (V1-0,46)/(T1·0,82)

Innen már kijön a V1, ugye?

Nézzük az elsőt:

1)

Először is miért mondom, hogy állandó a nyomás? Azért, mert bár a hűtő belsejében lecsökkent a nyomás a palackon belül, de amikor kivettük, a külső légnyomás pont addig nomta össze a palackot, hogy a belső nyomás megeggyezzen a külsővel. Tehát végülis ugyanannyi lett a végén a nyomás, mint kezdetben volt.

Ennél a feladatnál nem tiszta, hogy a raktárban tárol palackok is félig vannak-e töltve vízzel, de azt hiszem, inkább üresek. Szóval üres lezárt palackok vannak a raktáron.

V1 = 25 l

T1 = 20°C = 293 K

V2 = 0,9·25 l

T2 = ?

Megint ezt tudjuk:

V1/T1 = V2/T2

25/293 = 0,9·25/T2

Ezt most végigszámolom, bár innen már könnyű:

T2 = 0,9·293 = 263,7 K = 263,7 - 273 °C = -9,3 °C

Azért számoltam végig, hogy lásd, hogy először át kellett váltani Kelvinbe, és a végén lehetett visszaváltani Celsiusba.

A másodikat próbáld meg egyedül, szerintem menni fog.

A harmadik:

3)

Normálállapot: Hát ez zavaros dolog, mindenki mást érthet alatta. Jelenleg a legelfogadottabb a 0 °C hőmérséklet és 100 kPa nyomás, de lehet, hogy 20° a hőmérséklet, vagy esetleg 25. Nézd meg a könyvedben, hogy ti hogyan tanuljátok.

Én most 0 foknak veszem.

T1 = 0 °C = 273 K

T2 = 150 °C = 423 K

(apropó, lehet, hogy a Kelvinre pontosabb számot tanultok: 0°=273,15 K. Én maradok a 273-nál)

A téfogatot (vagy anyagmennyiséget, stb.) nem adták meg, szóval bárminek lehet venni.

Rajzolj fel egy x-y koordinátarendszert, az x tengely lesz a térfogat, az y a hőmérséklet. Az y-nál elférjen a 423 Kelvin. Az x-hez ne írj számokat, mert nincs megadva.

Sem az x, sem az y tengelyen nem kell hely negatív számoknak, mert a térfogat és a hőmérséklet sem lehet negatív. (A hőmérseklet miért nem? Hol van akkor a -10 °C?)

Jelölj be az x tengelyen két pontot valahova nem túl közel egymáshoz, a közelebbihez írd, hogy V1, a távolabbihoz, hogy V2.

Mivel V/T állandó, ezért V = k·T. Ennek a képe egy egyenes lesz.

Kezdetben a gáz állapota: V1 térfogat és 273 K hőmérséklet

A végén a gáz állapota: V2 térfogat és 423 K

Ezt a két pontot jelöld egy-egy x-szel, és kösd össze őket. Ez lesz a folyamat grafikonja.

Ugye érted, hogy mi mit jelent a grafikonon?

2)

T1 = valamennyi, nem tudjuk

V1 = 3,2 dm³

T2 = 0,6·T1 (mert 40%-ot csökkent)

V2 = ?

V1/T1 = V2/T2