Milyen magyar hexameteres verseket ismertek?

Vörösmarty Mihály: Zalán futása

Ekkor előveszi szép kürtét Lehel, és belefúván

Vékony hangot ereszt torkából, mely az üreglő

Csontot megjárván harsány hatalommal ömöl ki

Fazekas Mihály: Lúdas Matyi

Rója fel e kapu félfájára, hogy el ne felejtse:

Háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza!`

Petőfi Sándor: A helység kalapácsa

Erzsók asszonyom ékes,

Holdkerek arculatán, – hol még csak

Ötvenöt év lakozik, –

Örökös hajnalnak

Pirja dereng.

Radnóti Miklós: Első ecloga

Írok azért, s úgy élek e kerge világ közepén, mint

ott az a tölgy él; tudja kivágják, s rajta fehérlik

bár a kereszt, mely jelzi, hogy arra fog irtani holnap

már a favágó, – várja, de addig is új levelet hajt.

József Attila:

Két hexameter

Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis!

Mért ne legyek tisztességes! Kiterítenek úgyis.

Hexaméterek

Roskad a kásás hó, cseperészget a bádogeresz már,

Elfeketült kupacokban a jég elalél, tovatűnik,

Buggyan a lé, a csatorna felé fodorul, csereg, árad.

Illan a könnyü derű, belereszket az égi magasság

S boldog vágy veti ingét pírral a reggeli tájra.

Látod, mennyire félve-ocsúdva szeretlek, Flóra!

E csepegő szép olvadozásban a gyászt a szivemről

Mint sebről a kötést, te leoldtad- újra bizsergek.

Szól örökös neved árja, törékeny báju verőfény,

És beleborzongok, látván, hogy nélküled éltem.

Homérosz: Iliász (részlet: Hektor halála)

Annak a testét meg végig betakarta a szép vért,

mit Patroklosz hőserejét leteperve, elorzott.

Csak hol a vállperec elkülöníti a vállat a nyaktól,

torka maradt szabadon, hol a leghamarabb vesz a lélek:

ebbe ütötte a lándzsáját a heves nagy Akhilleusz;

gyönge nyakán másoldalt jött ki a dárdahegy újra:

gégéjét a nehéz érc mégsem vágta keresztül,

hogy nagy Akhilleuszhoz tudjon még szólni szavával.

tenkjú wiki