Írnátok pár dolgot a kommunizmus időszakáról?

A kommunizmus időszaka két nagy részre osztható, volt egyszer az ötvenes évek, Rákosi-rendszer, majd 56 után a Kádár-rendszer.

Rákosi idején jóval nehezebb volt az élet, de erről személyes tapasztalataim nincsenek, úgyhogy inkább a Kádár-rendszerről írnék:

A legtöbb dolog jóval olcsóbb volt, mint ma (főleg például a gáz, üzemanyag) ám alig volt választék, sok mindent nem lehetett kapni. Például ha építkezni akartál, csak néhány építőanyag közül választhattál. Jó esetben. De ha nem volt szerencséd, egyáltalán nem is kaptál pl. cementet. Sokat segített, ha volt összeköttetésed, és akkor neked félreraktak, nem kellett félni hogy elfogy.

De hasonló volt a helyzet a műszaki cikkekkel is, szerszámokkal, biciklivel, stb. Egyedül a gagyi orosz import dolgokból volt sok, minőségi cuccot nehéz volt szerezni.

Ha meg történetesen autót, vagy telefont akartál, akkor befizettél egy összeget, és évekig kellett várni, míg megkaptad.

Külföldre csak pár évente egyszer utazhattál, minimális valutakerettel. Kivéve persze, ha jó elvtárs voltál. A jó elvtársak mindenféle kedvezményben részesültek; kaptak ingyen lakást, autót, egy csomó olyan dologhoz hozzájutottak amihez más nem, szabadabban utazhattak, stb.

Kommunizmus NEM volt. Szocializmus volt csak.

Nem piacgazdaság volt,hanem központilag irányított. (Ezért is omlott össze később.)

Az alapvető cikkek és energia árait központilag határozták meg,mesterségesen alacsonyan. A különbséget az állam dotálta.

Az árakról: Pl. a 60-as évek közepén átlagos volt a fizetésem,havi 2.800.- Ft. Egy kiló kenyér 3,60 Ft, egy zsemle vagy kifli 50 fillér. Egy kiló főzőkolbász 2,60 Ft, egy kiló disznóhús 30.- Ft. A Magyar Konyha folyóirat rengeteg receptet közölt,ami alapján egy 4 tagú család ebédjét 50.- Ft-ból el lehetett készíteni.

Mivel sok üzem működött,a mezőgazdaság TSZ-ekből és Állami Gazdaságokból állt,nem csak termelés volt,hanem munkahelyek is.

Mindenkinek volt munkája,még a cigányoknak is. A munkahely szerepelt a személyi igazolványban is. Akinek nem volt munkahelye,azt becsukták KMK-ért (Közveszélyes Munkakerülés). Igaz,hogy voltak helyek,ahol a rossz szervezés miatt két ember végezte el egy ember munkáját.

Nem volt ekkora különbség a gazdagok és a többi ember között,mint ma.

Aki dolgozott,az gond nélkül feltudta nevelni a gyerekeit,valóban ingyenesen tudta egyetemre járatni. Ha valakit az első évben nem vettek fel,az egy évig dolgozott,és a második évben már egyetemista volt.

Aki takarékosan élt,tudott házat építeni vagy lakást venni.

A Szakszervezetektől egy-két évente kaphattál ingyenes üdülésre beutalót,az ország különböző helyeire. A gyerekeknek is voltak külön üdülők,vagy táborok.

Az emberek sokkal jobban összetartottak,mint most. A munkatársak segítették egymást,akár a házépítéseknél is egy ebédért vagy vacsoráért.

56-ig a Rákosi-rendszerben totális diktatúra volt.Államosították a földbirtokokat,nagyobb parasztgazdaságokat,gyárakat, nagyobb házakat.

Minden posztra,még gyárigazgatónak is párthű embereket ültettek. Akit ellenségnek tartottak,azokat az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) elvitte,bebörtönözte,esetleg koncepció perekben elítélte. Lényegében senki nem lehetett biztonságban,sokszor még a párttagok sem. Lásd:Rajk-per.

Nem véletlen volt a forradalom.

A forradalom után a 60-as évek közepétől javult a helyzet.

Eddig nem lehetett külföldre utazni. A szoc. országokba ekkor már kaphattál útlevelet,majd a nyugati országokba is két évente. Igaz,hogy nagyon kevés valutát kaptál,és a vámnál megvizsgálták,hogy mit hozol be.

Csak az nem kapott útlevelet,aki politikailag nem volt megbízható,vagy büntetett előéletű volt.

Ekkor már a vezetőknél a szakképzettség volt a fontos,nem a párttagság. Sőt,már az sem volt hátrány,ha vallásos volt valaki. (Legfeljebb a kisebb helyeken volt túl buzgó a párttitkár).

Gépkocsit csak igénylésre kaphattál,általában éveket kellett várni rá. Használtat viszont bármikor vehettél.

Telefont is nehezen kaptál. Az árú-választék is sokkal szűkösebb volt,mint most.

Hirtelen ennyi jut eszembe. Bár még sokat lehetne mondani ezekről az időkről.

Az 50-es években egy idős mérnök ismerősöm mondta,hogy a rendszer akkor fog megbukni,ha felnevel egy új értelmiségi réteget. A véleménye beigazolódott.

Valóban nem volt kommunizmus!

Ha lett volna, az lett volna, hogy megszűnik a pénz, mindenki ingyen dolgozik és mindenki ingyen vehet mindenből, amire szüksége van. Ehhez vezető út lett volna a szocializmus. És ezt remekül összefoglalták előttem.