Mi a különbség a nyelvtani és a logikai alany között?

Hát nem tudom-

Talán az lehet, hogy ha ilyen egyáltalán előfordul,

akkor nem biztos hogy egybeesik (mármint a nyelvtani mega logikai alany) De hogy honnan lehet megkülönböztetni azt nem tudom (kéne valami példa)

a logikai alany az, akiről állítunk valamit.

A nyelvtani alany pedig az a szó, ami nyelvtani elemzés során alany szerepet tölt be a mondatban...

pl:

Péter fel lesz jelentve. - Ebben a mondatban Péter a logikai és a nyelvtani alany is. (Ha többesszámba tesszük: Péterék fel lesznek jelentve. - a létige is többesszámba kerül, ez alapján is Péter az alany)

Pétert feljelentik. - Ebben a mondatban Péter a logikai alany, de mint mondatrész, csak tárgy lehet. Hiába róla szól az állítás, a mondattan szerint tárgy.

(Ha többesszámba teszed: Péteréket feljelentik. - Az ige nem változik. Pétert (t rag) csak tárgy)

A mondatban az alany szófaját tekintve lehet:

1./főnév, főnévi névmás

Példa: Pisti tanulta a leckét. Ki? Pisti ez az alany, főnév

Ki látott engem ? ki az alany, ez névmás

2./főnévi igenév, és itt van, amit Te kérdezel.

A kell, lehet, illik, sikerül, van, nincs igék, valamint a névszói-igei állítmányok mellett/pl.tilos, tilos volt, helyes volt, szükséges lenne/ az alany szerepében főnévi igenév áll. Főnévi igenév ami -ni-re végződik, írni,olvasni, pl: Tilos dohányozni !

"Lelkeimmel pörölnöm kéne."

kéne az állítmány, s bár a pörölnöm szófaja ige, ez a mondatban a n y e l v t a n i /grammatikai/ alany.

A mondat l o g i k a i alanya a nekem lenne, mert ez a cselekvéshordozó, nyelvtanilag részeshatározó lenne.

Tehát a logikai és a nyelvtani alany nem mindig esik egybe, a nyelvtani alany meghatározásakor nem a jelentésből, hanem az alany alakjából és szófajából kell kiindulni.

Példa: "Szabad-e szívből szeretnem ?"

Elemzés: Szabad-e állítmány, szeretnem alany.

Valóban kissé bonyolult, egy általam jónak ítélt anyagból írtam ki Neked a példákat, s a meghatározást is.