Hogyan lehet megtanulni könnyen a kémiai vegyületek fizikai és kémiai tulajdonságait?

Belegondolsz először is...

pl. vas: nemigen folyik..tehát szilárd. könnyen elolvad? nem. tehát olvadáspontja nagyon magas. formálható?-igen, h a felhevítik.

Erre logikát nem is nagyon találsz, ez magolós rész..

#1: Ez egyáltalán nem igaz. A kémiában nincs magolós rész.

Kérdező: Nem tudom téged mennyire érdekel a kémia, de erre a legjobb megoldás ha egy kicsit mélyebben keresel összefüggéseket. Sajnos középiskolás szinten annyira féltik a gyerekeket a gondolkodástól, hogy inkább a magolást várják el még kémia órán is, ahelyett, hogy összefüggéseket és törvényszerűségeket mutatnának.

Először is kell valamilyen csoportosítás, vegyünk pl. az alkáli halogenideket (1. főcsoport és 7. főcsoport vegyületei). Elsőként meg kell vizsgálni a kötés típusát, ami nagyon nagyban függ a két atom méretétől és elektronegativitásától(EN; elektronvonzó képesség). Az EN-nál a két atom értékének különbségét és összegét kell nézni, ez információt ad arra nézve, hogy ionos, kovalens, vagy fémes jellegű lesz a kötés, és így maga a molekula is. Innen már tudni lehet azt, hogy mennyire lesz poláris a molekula (ha az egyik azomnak nagy az EN-a akkor az nagyon magához vonzza a kötésben résztvevő elektronokat, ezért az egy kicsit negatívabb töltésű lesz, míg a másk egy kicsit pozitívabb). A polaritásról függ az, hogy miben oldódik; ha poláris akkor poláris oldószerben oldódik jól, ha apoláris akkor apolárisban. Amilyen a kötés típusa olyan lesz a szilárd fázisban a rácsszerkezet is (ionos kötés esetén ionrács stb.). A különböző rácsszerkezetekről vannak általános jellemzések amik minden adott fajta kristályrácsra igazak, pl.: fémrácsos anyagok jól vezetik az áramot, atomrácsos anyagok nagyon kemények, ionosak jól oldódnak vízben. Ezeket az általános tulajdonságokat meg kell tanulni, onnantól már csak alkalmazni kell őket.

Ezt sem nagyon mondják el középiskolában de szinte minden kémiai és fizikai tulajdonság az elektronszerkezet folyománya.

A fizikai tulajdonságokat az adott halmazt összetartó másodrendű erők alapján lehet meg becsülni. Vegyük pl a nátrium-kloridot. Az előbbiek alapján jól oldódik vízben. Vizes oldatában ionokra esik szét, ezért vezeti az áramot (minden olyan dolog vezeti az áramot amiben vannak szabadon elmozduló elektronok, vagy ionok), mivel az ionos kötés viszonylag erős, ezért az olvadáspontjuk is magas lesz (az olvadás ugye szilárd fázisból folyadékba való átmenet; addig adagolsz energiát a rácsba míg a kötések felszakadnak és egy lazább halmaz jön létre; minél nagyobb a kötési energia annál magasabb az olvadáspont).

Az ilyen tulajdonságok megbecsülésében nagyon nagy segítséget nyújthat még a periódusos rendszerben megfigyelhető periódikus tulajdonságok (elektronegativitás, első ionizációs energia, atomméret stb), mert előszeretettel kérdezik, pl. hogy hogyan változik a halogének oxidatív tulajdonsága oszlopon belül lefelé haladva. Ezt is meg lehet magyarázni az elektronszerkezettel. Az oszlopban lefelé haladva egyre csökken az EN, mivel a növekvő számú elektronhéj egyre jobban leárnyékolja az atommag pozitív töltését, és ezáltalán a vonzóképességét. Ezért a halogének reakciói oszlopon belül lefelé haladva egyre kevésbé hevesek.

Ha valami nem világos abból amit írtam, vagy van még kérdésed, nyugodtan írj :)

2. válaszoló:

Akkor lehet, hogy csak én voltam sík kémiából, de nekem mindig magolni kellett. Bár ahány ember, annyiféle tanulási módszer.