Egri csillagok a törökök és a várvédők jellemzése? Gyorsan kéne Köszi?!

A magyarok a végvárakat védelmezték a törökök ellen, ez mindig egy adott terület megtartását a török megállítását jelentette. Eger esetében a Felvidék meghódítása volt a törökök célja, ebben állították meg őket a hős egri várvédők. A várakon kívül is voltak kisebb-nagyobb csaták, ahogy ezt Dobó vagy Mekcsey esetében pl. a Berettyó folyó parti csatánál láttuk.

A magyarok stratégiája a váraknál, így Egernél is az volt, hogy jól megerősítve a falakat, ágyúkkal felfegyverkezve harcoltak. A katonák között voltak önkéntesek és zsoldos katonák is. Egerben a kassaiak le is szerepeltek, hiszen hadnagyuk, Hegedűs el akarta árulni a várat.

A várak esetében volt egy külső és egy belső vár, ezt általában árok választotta el egymástól. A falakon lőrések voltak, a lőfegyverek szakállas ágyúk, mocsárágyúk, és kartácsvető ágyúk voltak.

Kézi fegyverek az elől töltős puska, lándzsa, dárda, kard.

Páncélt is viseltek általában, a fejükön sisakot, mellvértet, páncélinget, kesztyűt.

A magyarok a hazájukért harcoltak a hódítókkal szemben,a hazát a családot, kellett védelmezniük a török ellen.

Sokkal elszántabbak, eltökéltebbek voltak a harcban, utolsó leheletükig védték a várat, ezt fogadták meg esküjükben is. És azt, hogy önszántukból a várat az ellenségnek soha át nem adják, vele nem egyezkednek, nem állnak szóba.

A regény ezért a hazaszeretet a hősies elszántság, a kitartás története, példamutatás az utókor számára is.

A létszámot tekintve a várvédők kb. kétezren lehettek, a törökök létszámát Gárdonyi százezres nagyságúra becsülte, írta, a mai kutatások szerint nem lehetett ennyi, kb. 40.000 főt számlált.

A magyarok vezetői közül Dobó személye magasan kiemelkedik, Mekcsey volt az alvezére, mindketten idősebb, tapasztalt katonák voltak.

Bornemissza Gergely nagy tudású, a harci tudományokban jártas főhadnagya volt Dobónak, de a többi hadnagy is tevékeny részt vállalt az irányításban.

A történelem lapjaira pedig felkerült a hős egri nők áldozatos küzdelme is, akik forró vízzel, szurokkal öntötték le a falakra feltörekvő törököket.

A török hadsereg nagyon részletes bemutatását adja Tulipán elbeszélése, akivel Gergely a szultán elleni merénylet miatt követi Gábor papot.

Itt felvonulnak a különféle alakulatok, szpáhik, a lovaskatonák, a gyalogosok, a tábort verők alakulata, a tevék, lovak ellátásával foglalkozó emberek, de vannak tatárok, janicsárok is szép számmal.

A törökök sátrakban laktak, nomád életet éltek, ki voltak téve az időjárás viszontagságainak.

Ez lett az egyik oka is annak, hogy felhagytak a támadással Egernél.

Az első hó korábban érkezett, hideg lett, élelmiszer utánpótlásuk elakadt.

A várharcra voltak felkészülve, létrákat használva kellett feljutniuk a falakra és úgy küzdeni.

Páncélt nem viseltek, úgy nehézkesek lettek volna a falakon való mászáshoz.

Ágyúik természetesen voltak, ezekkel lőtték a falakat, nagy károkat is okoztak a várban.

Jellemző fegyverük a szablya, görbe kard, amelyet fogaik között tartva másztak egyre feljebb. A létszámukról már írtam. Vezetőik erőszakosan ordítozva küldték a katonákat harcolni.

Parancsra kellett cselekedniük, ők voltak a támadók, a hódítók, akik egy nemzet leigázását tűzték ki célul.

A meghódított falvakat gyakran felégették, a lakosságot megölték, vagy rabláncra fűzve elhajtották.

A fiúgyermekeket elrabolták, belőlük képezték legjobb katonáikat, a janicsárokat.

Sajnos későre jár, mennem kell, talán tudtam segíteni!

Jó munkát, szia !