Ki tud segíteni az egri csillagos házimban? 5 kérdés a tartalommal kapcsolatban.

1. Vigyázz ! Magyarország tulajdonnév, nagy "M"

A mohácsi vész, 1526. után az ország 3 részre szakadt.

I. Ferdinánd lett a magyar király. Szapolyai János özvegyét, Izabella királynét, ő a regényben is szerepel, arra kényszerítették, hogy átadja a királyi koronát neki.

Kisfia, a "kis királyka" János Zsigmond erdélyi fejedelem lett.

A harmadik rész a török hódoltság területe.

Tehát a királyi Magyarország, Erdély, a török hódoltság a három rész.

Az ország lakossága is ennek megfelelően tagolódott, voltak királypártiak, és Szapolyai hívei.

2. Hányszor került Gergő rabságba ?

Bornemissza Gergely kétszer került rabságba.

Először még kisgyerek korában, ekkor 6-7 éves volt, Vicuskával együtt fogja el őket Jumurdzsák, a félszermű török janicsár.

Éjszaka megszöknek a "Szürkén", öreg lovukon, és visszatalálnak Ceceyék, Vicuska szüleinek házába.

Itt találkozik először Gergő Dobó Istvánnal, aki szétveri a török csapatot.

Gergő már kisgyerekként is talpraesett, találékony, bátor, eszes, jó megfigyelő, ezért tudja Dobónak elmondani, hol táborozik Jumurdzsák és katonái a többi magyar fogollyal.

Másodszor akkor került Gergő fogságba, amikor Gábor pappal a szultán elleni merényletre készültek.

Gábor pap hajnalban már kiment a helyszínre, Gergőt hátrahagyva, mert nem akarta kockára tenni a fiú életét.

Egyedül hajtotta végre a merényletet, de véletlenül a szultán helyett a janicsár agát robbantotta fel.

Ezután a török katonák mindenkit elfogtak, akit a helyszínen találtak, így Gergelyt is.

A pap súlyosan megsérült, és később meghalt.

Gergelyt is bilincsbe verik de itt is találékonysága révén szabadult a rabságból.

Hajván, a nagy termetű török katona pergameneket ad neki, miután megtudja, hogy beszél törökül és olvasni is tud.

A pergamenek magyar végvárak térképét ábrázolják, közöttük van Eger várának alaprajza is.

Ezt Gergely elrejti, a többit visszaadja, és azt mondja a töröknek, hogy a papírok varázserővel bírnak.

Tépje szét azokat, és tegye ruhája bélésébe, megvédik a golyók elől.

Ennek fejében lovat és ruhát kér, és szabadul a rabságból.

Itt is találékonysága, gyors helyzetfelismerő képessége, esze menti meg a bajból.

3. Jumurdzsák és Tulipán /ez a neve, azért nagy betű/ élete, sorsa:

Jumurdzsák félszemű, török katona, nagy sebhely húzódik az arcán. Gyerekkorában elrabolták, így neveltek janicsárt belőle. Magyarul is tud. Tulipán elmondása szerint apja egy nagyon gazdag aga, aki a szultán érkezésekor a török sereg tagja volt.

Egy kisebb török csapat vezetőjeként rabolja el Gergőt és Vicukát, de a gyerekek megszöknek .

Dobó István veri szép a török csapatot, és Jumurdzsák is fogságba esik.

Dobó Gábor papra bízza, hogy ölje meg.

A pap azonban megkegyelmez neki, de szerencsehozó gyűrűjét, /amulettnek, talizmánnak is nevezi az író/ elveszi tőle. Ez egy nagyon értékes, köves gyűrű, amelyen csillagok és egy félhold is van gyémántokból kirakva. A török ezt szíjon a nyakában viselte.

Jumurdzsák a történet folyamán végig a talizmánja után "fut", hogy visszaszerezze. Élete ugyanis annak elvesztése után szerencsétlenre fordult. Többször megsebesült, elszegényedett. Ezért kolduló dervisnek állt, és Pécs és Mekka között zarándokolt és imádkozott.

Gergelyt követve a drinápolyi úton, majd Konstantinápolyban is állandóan a magyarok nyomában van.

Harcra is kerül sor közöttük a tengerszorosban.

Sopronban Évát/Vicuskát/ Gergely feleségét is felkeresi, férje és a gyűrű után érdeklődik itt is.

Jancsikát, kisfiukat elrabolja, érte szeretné visszakapni végre talizmánját.

Egerbe vezet az útja, de Jancsika megszökik tőle. Így a csere nem jöhet létre, az ostrom alatt pedig meghal.

Így gyűrűje sohasem kerül vissza hozzá.

A másik török szereplő Tulipán, aki rabként kerül Ceceyékhez, majd szabad emberként szolgálja őket tovább.

Ő és felesége vigyáznak a házra, amikor a házaspár Évával Budára költözik.

Tulipán rászokik a finom magyar borra, és állandóan részeg, amiért felesége pöröl vele.

Ez a mohamedán hittel is ellenkezik, hiszen ők nem fogyaszthatnak alkoholt.

Tulipán Gergellyel indul a merénylet napján Gábor pap után, aki már hajnalban a helyszínre ment.

A török mutatja be a fiúnak a szultán hadseregét.

A robbanás után ő is fogságba kerül, de ügyesen kivágja magát, azt állítva, hogy Gergely foglya.

Szabadul is nemsokára, s néhány óra múlva már Gergely után lovagolva találkozunk vele.

4. Miért mondta Dobó, hogy jön az erősítés?

Dobó Istvánt a király, I. Ferdinánd nevezte ki Eger várának kapitányává, és megígérte neki, hogy erősítést küld később.

Az erősítésen egy felmentő sereget kell érteni, amely később segített volna Dobóéknak a vár védelménél.

Mindenki tudta, így a király is, hogy kevesen vannak, kb. 2000 ember, a török sereg pedig sokkal nagyobb volt.

Azért mondta már később Dobó, hogy jön a felmentő sereg, hogy lelket öntsön a védőkbe, bár maga valójában már tisztában volt vele, hogy nem jön a segítség.

Magukra maradtak.

5. Három fontos jelenet írása a csatából:

a./ Fontos jelenet lehet az árulóval, Hegedűs hadnaggyal kapcsolatos történet.

A kassáról érkezett zsoldoskatonákat, ők pénzért harcoltak Egerben, Sárközi, a cigány hallgatja ki.

Elégedetlenkednek, hogy nem kaptak dupla pénzt az ostrom idejére. Ezért Hegedűs a víztározóhoz hívja a törököket, és itt akarják beengedni őket a várba.

Sárközi elmondja Gergelynek, ő Dobónak így leleplezik őket.

Az árulásban résztvevő hadnagy halálbüntetést kap, katonáit is megbünteti az ítélkező tanács, füllevágás és bilincsben való munka vár rájuk.

Talán a másik látványos jelenete a csatának, amikor Gergely találékonyságát veti latba a törökök megfutamítására és megölésére.

Egy malomkereket szerel fel mindenféle robbanó szerkezetekkel, és azt gurítják le a várból egy domboldalon.

A kerék egyre jobban felgyorsul és szikrákat, tűzesőt lövellve halad lefelé. A törökök fejvesztve menekülnek az útjából, de sokan áldozatául esnek a tűzkeréknek.

A török parancsnokok vissza akarják küldeni a falakra a harcosokat, de nem tudják rávenni őket a támadásra.

A harmadik jelenet lehet, amikor a végső napon, már az asszonyok is fegyvert fognak, így Baloghné is, aki fiát veszítette el a csatában. Éva is a falakra megy harcolni.

Férfiruhában karddal a kezében küzd az ellenséggel és a fején megsebesül. Elájul és sokáig eszméletlenül fekszik a többi halott és sebesült között.

Később rátalálnak, szerencsére a fején lévő sérülés nem olyan súlyos. Boldogan ölelkeznek össze férjével, Gergellyel.

A csatából kellett fontos jelenet. A csatán kívüli az, amikor a két édesanya, a török és a magyar, kicseréli egymással fiait, s mindketten boldogan ölelik magukhoz a sajátjukat. Az élet megy tovább...