A határozószót és a névmást hogyan tudom könnyen felismerni?

A névmás az (nagyon) egyszerű-

Ahogy mondja a neve is: név- más

(tehát más szavak helyett áll) Önálló fogalmi jelentéssel mem rendelkeznek. Teljes értékű jelentésüket csak a szövegben kapják meg. Az igei állítmányt kivéve

bármely mondatrész szerepét betöltheti a mondatban

Pl. "A füzet az enyém"- névszói állítmány

"Egymást figyelték"- tárgy) A névmásokat minden olyan raggel és jellel el lehet látni, ami névszókhoz kapcsolódhat(Pl.tiednek,miket,egymásról)

Névmások fajtái: -személyes (én te ő)

-visszaható (magam, magad, maga)

-birtokos (enyém, tied)

-kölcsönös(egymás)

-mutató(ez, az, ilyen, olyan, akkora)

-kérdő (mi hol mikor mekkora)

-vonatkozó (amely ahol amekkora ahogyan)

-határozatlan (valami valahol)

-általános (bármi bárhol mindenki semmi)

Nem értem

Nem tudod leírni (a mondatokat)

A névmást csak meg tudod csinálni

(fönt még fel is soroltam az összeset)

A határozószó kicsit más (de azt is fel lehet "ismerni")

Névutós névszó (A névutó a névszó jelentését bővíti)

A névutó a hozzá tartozó névszóval együtt "álszintagmát" alkot

Pl. "az asztal alá"

"a pad mellé"

"a folyón túl"

"tekintettel a betegségére"

Helyviszonyt jelentő névutók: alá alatt alól mellé mellett

Időviszonyt jelentő névutók: alatt, előtt, után

Elvontabb viszonyt jelentő névutók: végett,miatt

(Határozó)ragos névszó pl.:

"az asztalon" az asztalra

Ja, bocs a névutós szerkezeteket a magyarban

általában különírjuk! (kivétel néhány raggá válóban

lévő névutót pl. -felé: kétfelé, százfelé

-számra: marokszámra, kilószámra

-szerte: országszerte, világszerte