Valaki el tudná magyarázni?

hát így 2 l-lel nem csoda h nem találod :D

[link]

szintagmát meg itt töltsd le

[link]

Az álszintagmák alakilag önálló szavakból állnak,

nyelvtani szerepüket tekintve azonban csak kiegészítő jellegűek (képzők, jelek, ragok funkcióját teljesítik).

Pl. "a fiú" (ez a szókapcsolat ugye két önálló szóból áll, de az "a" névelő külön nem jelent semmit) Vagy pl. az elváló igekötős igék: "csináld meg!" - az igekötő csak módosítja az ige jelentését (pl.annak befejezettségét v. irányultságát) vagy az összetett igealakok is ilyenek

A szintagmák szószerkezetek.

Két v. több szóalaknak jelentéses kapcsolata a mondatban. A mondatok szintagmákból épülnek fel.-

Három típusuk van: hozzárendelő, mellérendelő

(pl. a halmozott mondatrészek), alárendelő

A hozzárendelő szintagma tagjai az alany és az állítmány.

Közöttük egyenrangú a viszony: a két tag a mondatnak ugyanazon a szintjén, az elsőn helyezkedik el.-

Kölcsönös meghatározottságuk elsősorban az egyeztetésben fejeződik ki. A hozzárendelő szintagma alkotja a mondat magját. Pl. "Frédi olvas"

"Ő orvos"

A puszta alany-állítmányi szerkezetből (vagyis hozzárendelő szintagmából) álló mondatok szerkezetük szerint teljes, egyszerű tőmondatok.

A bővített mondatokban az alanyi rész és/vagy az állítmányi rész is további szintagmákból,esetleg több szintagmából épül fel.

Mellérendelő szintagmának nevezzük a halmozott mondatrészek közötti logikai viszonyt.

Pl. halmozott alany: "Pisti, Kati és a gyerekek"

halmozott állítmány: "veszekedtek, de kibékültek

és újrakezdtek"

halmozott tárgy: "könyvet, újságot és lemezeket

vett"

halmozott határozó: "hétfőn, kedden és szerdán"

Az alárendelő szintagma tagjai közöztt grammatikai,

alá- fölérendeltségi kapcsolat van.

Az alaptag az alárendelt szószerkezet fölérendelt tagja. A meghatározó tag az alárendelő szószerkezet

alárendelt tagja. Az alaptag jelentését megszorítja,

jelentéstartalmát gazdagítja. Pl. "könyvet olvasgatva"

(tárgyas alárendelő szintagma)

Ági

A szintagmák, szószerkezetek, a szavaknál nagyobb, de a mondatnál kisebb egységei nyelvünknek.

A szószerkezet szavai között valamilyen nyelvtani kapcsolat van. Ezeket különféle nyelvi eszközökkel, /ragokkal, képzőkkel, jelekkel, kötőszavakkal, szórenddel fejezzük ki./

Azt már írták, hogy nyelvtani viszony szerint 3-féle lehet.

A hozzárendelő szószerkezet egyenrangú főmondatrész /alany és állítmány/

A fiúk olvasnak.

Az óra ketyeg.

Az ember dolgozik.

Az állítmány lehet igei, névszói, vagy igei-névszói.

Alany határozott, határozatlan, vagy általános. /ember, minden, mindenki, bárki./

Igei állítmány - Esik az eső.

Névszói állítmány - Hideg az idő.

Névszói-igei állítmány - Az ebéd finom legyen.

Határozott alany - A fiú olvas.

Határozatlan alany - Valaki kopog. Csengetnek.

Általános alany - Az ember holtig tanul.

Az alárendelő szószerkezet alaptagból és bővítményből épül fel.

Azért alárendelő szószerkezet, mert a bővítmény alá van rendelve az alaptagnak.

Az alaptag és a bővítmény közötti viszony alapján alanyos, tárgyas, határozós és jelzős szószerkezeteket különböztetünk meg.

Az alanyi szószerkezet olyan alárendelő szószerkezet, amiben az alaptagnak alanyi bővítménye van.

a nagymama sütötte /kalács/

az anya mondotta /szó/

a pék sütötte /kenyér/

tárgyas szószerkezet

kenyeret eszik, tévét néz, könyvet olvas

határozós szószerkezet

játszik a macskával, megy az utcán, dolgozik a kertben, fut a folyóparton

jelzős szószerkezet

jó gyerek, okos tanuló, sok lecke, szerető anya

Az alárendelő szószerkezet az alaptagján keresztül épül be a mondatba.

Anya egy hatalmas piros rózsacsokrot kapott születésnapjára apától.

Ebben a mondatban az alaptag a kapott.

Ha ezt kiemeled belőle, a mondatnak semmi értelme tovább.

Tehát az alaptag kapott, ehhez jönnek a bővítmények.

Ki kapott? Mit kapott? Miért kapott? Kitől kapott?

Mellérendelő szószerkezet

Tagjai között valamilyen logikai viszony van

Lehet kapcsolatos:

Vette a kabátját és a kalapját

kötőszavai: és, meg, is, sőt, nemcsak, hanem, egyrészt, másrészt

Ellentétes

kötőszavai: azonban, ellenben, pedig, de, csakhogy, mégis

Választó

kötőszavai: vagy, akár-akár

Vagy ma, vagy holnap

Vagy előbb, vagy később

Akár te, akár én

Következtető

Ez egy hibás, tehát használhatatlan készülék.

kötőszavai: ezért, így, tehát, ennélfogva

Magyarázó

kötőszavai: hiszen, mivel, ugyanis, tudniillik, úgyis, vagyis, illetve, mégpedig

Eredményes, ugyanis kitartó.

A mondat fő részei az alany és az állítmány. Bővítményei a tárgy, a határozők és a jelzők. A mondatrészek szerepét különböző szófajok töltik be. A mondatrészek a mondatban szószerkezeteket alkotnak.

A szószerkezetek - idegen szóval szintagmák

Az álszintagma

Dehogy nem ejtenek, csak nem két l-lel kell írni, mint az egyik válaszoló helyesen írta. :)

Az álszintagmák olyan szerkezetek, amelyek látszólag több szóból állnak, de jelentéstani szempontból csak egy valódi szó van bennük, amelynek a jelentését a segédszók, vagy a képző, jel, rag, csak kiegészítik.

fa fölött, víz alatt, a korsó,

Talán ebből megérted, mi az az álszintagma:

Álszintagmák: a mondatban olyan nyelvtanilag nem elemzett szókapcsolatok, melyeknek

tagjai között nem áll fenn szószerkezeti viszony. Ide soroljuk például az összetett igealakokat,

a névutós, illetve névelős szókapcsolatokat.

Bár nem találtam rá példát.

Mégis találtam néhányat:

Álszintagma

Egy fogalomszó (ige vagy névszó) + egy álszó (félszabad morféma) kapcsolata.

Az álszó alakilag önálló, de nyelvtanilag csak kiegészítő szerepű szó.

Az álszintagmák alakilag a szószerkezetekhez állnak közel, de nyelvtani szerepük a toldalékos szavakéval mutat közelebbi rokonságot. Típusai az álszók típusaival megegyezők.

Névelős szerkezet (pl. az ajtó, a szék)

Névutós szerkezet (pl. ajtó mögött, a ház elé)

Igekötős szerkezet (pl. kivette, elolvasta)

Létigés (nem minden esetben) ill. segédigés szerkezet (pl. menni fog, mondta volna)

Szintagma/Szószerkezet:a szónál nagyobb,a mondatnál kisebb grammatikai egység.

Meghatározás: olyan alkalmi nyelvtani kapcsolat, amely két alapszofaju szót tartalmaz.

Magyarul: pl: futni indul=futninak a szófaja főnévi igenév, indulnak a szófaja ige. Mind a kettő alapszofaju szó, ezért ezek szoszerkezetek (ugye alapszofajok a: Főnév, Melléknév, Ige, Számnév, Névmás, Határozószó)

Szóval a szintagma két alapszofaju szóból áll, de lehet benne egy viszonyszo is (azok a nevuto, nevelő, segedige, igekötő, partikula, és még biztos hogy van egy de arra nem emlékszem), a kritérium az hogy két alapszofaju szó legyen benne

Álszintagma: ezek azok a szintagmak ami egy, vagy több viszonyszot tartalmaz, és csak egy alapszofaju szót

Pl: a bátyám (a=nevelő, bátyám=főnév)

A színtagmaknak két típusa van: alárendelo, és mellérendelo szintagma

És mi eddig jutottunk a tananyagban, vagyis már vettük a mellérendeloket is viszont nem értek belőle szart se, de remélem segítettem<3