Sürgős! A következő feladatok megoldásai mik lehetnek? (többi lent)

1.Forradalom Oroszországban – A világháborús kudarcok miatt 1917 februárjában a polgári demokratikus forradalom győzött, és ez a cár lemondásához vezetett.

A tanácsok (katona-, munkás- és parasztszovjetek) miatt kettős hatalom jött létre. 1917. november 7-én a bolsevikok magukhoz ragadták a hatalmat, amelyet az Összoroszországi Szovjetek Kongresszusa helyben hagyott. Mivel az 1918-as választásokon vereséget szenvedtek, ezért létrehozták a proletárdiktatúrát. A szocializmus építése a polgárháború kirobbanása miatt elakadt, ráadásul a külföldi tőkések oroszországi vagyonának államosítása miatt több ország is fegyveres erőt küldött a bolsevikok ellen. A szovjet-oroszországi véres polgárháborúnak 1922-ben lett vége.

Az alábbi parancsnokok – egy kivétellel – azonos oldalon harcoltak a polgárháborúban. Melyikük a kakukktojás?

A: Bugyonnij

B:

Anton Ivanovics Gyenyikin

C: Jugyenyics

D: Kolcsak

2. Az olasz fasizmus – Az I. világháború után hiába tartozott a győztes országok közé az Olasz Királyság, az 1915–1918 közötti háborús terhek és veszteségek forradalmi megmozdulásokat váltottak ki.

Az államhatalom gyengeségét látványosan ellenpontozta a fasiszták erőszakossága.

Válasszuk ki, hogy melyik válasz felel meg a valóságnak!

A: A fasiszta mozgalom feketeinges katonai erői puccsot hajtottak végre.

B:

A fasiszta mozgalom katonai erői összekapcsolódva a maffiával magukhoz ragadták a hatalmat.

C: A király miniszterelnökké nevezte ki a fasiszta mozgalom vezetőjét, B. Mussolinit.

D: A fasiszta mozgalom tömegmanipuláció hatására győzött a népszavazáson.

3.Kína – 1911-ben Kínában győzött a polgári demokratikus forradalom – az ország köztársasággá lett. Ám a félgyarmati gazdasági helyzet problémássá tette a fejlődést. A kapitalizálódás mellett a hadseregnek nagyobb lett a szerepe: az ország részekre szakadt.

A hatalmas állam további helyzetét rontotta, hogy Japán szeretett volna leszakítani belőle részt, ugyanakkor a kínai kommunisták szembefordultak a polgári hatalommal, és kialakítottak egy önálló államszerű képződményt.

Az ideológiai polgárháborút nehezítette a kirobbanó második világháború.

Válassza ki, hogy melyik a hamis állítás az alábbiak közül!

A: Szun Jat-szen támogatta a császárság megújítását.

B: Mao Ce-tung szoros kapcsolatba került a sztálini Szovjetunióval.

C :Csang Kaj-sek szövetségre lépett az USA-val

D: Pu Ji, a korábban megbuktatott gyerekcsászár Japán támogatottja lett Mandzsuriában.

4.A nagy gazdasági válság – Az USA az I. világháború után a világgazdaság és a pénzügyi politika meghatározójává vált. A részvények révén a lakosság jelentős része bankfüggő lett. A túltermelési válság 1929-ben kirobbantotta az USA hiteléletét tönkretevő eseményeket, majd az USA gazdasága mellett az egész világra kiterjedt a válság. Csökkent a termelés, óriási lett a munkanélküliség, és drasztikusan csökkent az életszínvonal.

A megoldás is az USA-ban született. Roosevelt elnök "agytrösztje" elfogadta Keynes közgazdász javaslatait, s kialakította az ún. állammonopol-kapitalizmust vagy államkapitalizmust.

A megoldási eszközök közül melyik nem része a roosevelti gazdaságpolitikának?

A: A közmunkák szervezésével és a hadiipar fejlesztésével csökkentették a munkanélküliséget, és növelték a vásárlóerőt.

B: Leszállították az állami pénz/valuta (a dollár) értékét.

c: A mezőgazdaságban állami támogatással csökkentették a termelést.

D: A részletfizetés bevezetésével növelték a a vásárlási szándékokat és a fogyasztói keresletet

5. Az olasz hódítások – Miután Mussolini kiépítette a fasiszta rendszerét, hozzáfogott az ígéreteinek megvalósításához. A Római Birodalom "újjáépítésének" első fázisa a "Mare Nostrum" megszerzése volt, azaz a Földközi-tenger peremén hódításokba kezdett. Ám az olasz gazdaság nem volt katonai versenytársa a nagyhatalmaknak.

Melyik országot nem sikerült elfoglalnia Olaszországnak?

A: Abesszínia / Etiópia

B: Albánia

C: Görögország

D: Líbia

6.Japán terjeszkedése – A japán gyors gazdaság fejlődésével sikeresnek bizonyult a haderő korszerűsítése is – lásd orosz-japán háború. Német mintára elkezdték a japán élettér tágítását (a japán szigetek gazdaság-földrajzi viszonyai nem alapozhatták meg a további fejlődést). A katonai események több gyarmattartó országgal teremtettek konfliktust.

A japánnal katonailag szembekerült országok közül melyiknek nem volt gyarmata?

A:Nagy- Britannia

B: Franciaország

C: Kína

D: USA

7.A párizsi békék – Az I. világháborút lezáró békerendszer abban különbözött a korábbiaktól, hogy a győztesek elsősorban büntetni akartak és jóvátételt szerezni a háborús káraikért. A legyőzöttek területi vesztesége elvetette egy újabb háború magját.

A vesztes országok közül melyiknek sikerült katonai erővel elérnie, hogy a békében kijelölt határait megváltoztassák?

A: Bulgária

B: Németország

C: Osztrák-Magyar Monarchia

D: Törökország

8.A Népszövetségről – A Népszövetség az 1918-as világbéke kialakulása után gyakorlatilag az 1815-ös Szent Szövetség mintájára jött létre.

Válassza ki az adott válaszok közül, hogy melyikben különbözött tőle!

A: A működése nem korlátozódott csak Európára

B: A tagállamok diplomáciai közvetítéssel akarták elkerülni a fegyveres konfliktusokat

C: Esetenként beavatkozott fegyveres erővel vagy gazdasági blokáddal a békét fenyegető országok belügyeibe.

D:A győztes feudális monarchiák államfői alapították.

A fenti kérdésekre kellene a válasz,az A,B,C,D lehetőségek közül! Előre is köszönöm,nagyon megköszönném segítséget!